Stroke a hold árnyékában Magyarországon Baranya vármegyében

¹ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola
² Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet
³ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Szervező Tanszék

---

Rövidítések jegyzéke
AMI – acut myocardialis infarctus
KSH – Központi Statisztikai Hivatal
ICV – intracerebrális vérzés
IS – ischaemiás stroke
HS – haemorrhagiás stroke
OMSZ – Országos Meteorológiai Szolgálat
NSZR – Nemzeti Szívinfarktus Regiszter
PTE KK – Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ
TIA – tranziens ischaemiás attack

A B S Z T R A K T
Vizsgálat célja: A vizsgálat célja felmérni, hogy az egyes évszakokban az időjárási változások milyen hatással vannak a stroke esetszámokra és befolyásoló tényező-e a holdciklus változás a kórkép kialakulásában.
Anyag és módszer: Kutatásunk kvantitatív, retrospektív adatelemzés. Vizsgálatunkat a PTE KK Neurológiai Klinika Stroke Tanszékén végeztük. Mintaválasztásunk célirányos, nem véletlenszerű volt. Az eseteket az I60, I61, I62, I63, I65, I66-os BNO kódokkal azonosítottuk (N=1765). A holdciklus és meteorológiai adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosította a pogányi mérőállomás hiteles adatai alapján. Az adatokat Microsoft Excel 365 és SPSS 25.0 program segítségével dolgoztuk fel.
Eredmények: Havi bontásban a legtöbb stroke eset májusban volt (n=163), legkevesebb februárban (n=127) (p=0,704). A legtöbb stroke szerdai napokon (n=288), legkevesebb vasárnap fordult elő (n=205). A holdciklusok változásai nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a stroke előfordulásával. Frontmentes időben fogyó- és növő holdállás idején volt a legtöbb eset (n=942).
Következtetés: A holdfázisok nem befolyásolják a stroke esetek előfordulását. A stroke és a hold kapcsolatának összefüggését vizsgáló, érzékenyebb megközelítéseket tartalmazó vizsgálatok javasoltak.

Kulcsszavak: stroke, meteorológia, fronthatás

A B S T R A C T
Objective: The objective of this study is to assess how weather and seasonal changes impact the incidence of stroke and whether changes in the lunar cycle influence the onset of stroke.
Materials and Methods: Our research is a quantitative, retrospective data analysis. The study was conducted in the Stroke Department of the Neurology Clinic at the University of Pécs Clinical Centre. Sampling was non-random and purposive. Cases were identified using the ICD codes I60, I61, I62 I63, I65 and I66 (N=1765). The lunar cycle and meteorological data were provided by the Hungarian Meteorological Service, based on validated data from the weather station of Pogány, Hungary. Data were processed using Microsoft Excel 365 and SPSS 25.0 software.
Results: On a monthly basis, the highest number of stroke cases occurred in May (n=163), and the lowest in February (n=127) (p=0.704). Most strokes occurred on Wednesdays (n=288) and the fewest on Sundays (n=205). Changes in the lunar cycle did not show a significant relationship with the occurrence of stroke. The highest number of cases (n=942) occurred during waning and waxing moon phases in periods without weather fronts.
Conclusion: Lunar phases do not influence the occurrence of stroke. Further studies that employ more sensitive approaches are recommended to explore the relationship between stroke and lunar cycles.

Keywords: stroke, meteorology, weather fronts