A szervezett lakossági méhnyakszűrés részvételi mutatói Magyarországon 

1. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet, Pécs
2. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Pécs
3. Pécsi Tudományegyetem Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, Pécs 

A B S Z T R A K T
Célkitűzés: A dolgozat célja annak meghatározása, hogy Magyarországon a nők hány százaléka vesz részt nőgyógyászati citológiai vizsgálaton akár szűrővizsgálat keretében, akár az egyéb nőgyógyászati vizsgálatok során. Anyag és módszer: Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak. A vizsgált idoszak a 2008–2021. évi idoszakot tartalmazza. A diagnosztikus és a szurési célú citológiai vizsgálatokat egyaránt elemeztük. Eredmények: A diagnosztikus célú vizsgálatok száma csökkent. A 10 000 noi lakosra jutó betegszám 2021-ben országos átlagban 840 volt. A legmagasabb arányt Hajdú-Bihar (1464 fo/10 000 noi lakos), Tolna (1443) és Baranya (1254) megyékben láttuk. A szurésben a kenetvételhez képest alacsonyabb a citológiai vizsgálatok száma. 28%-ról 17%-ra csökkent az éves részvételi arány. Következtetések: A diagnosztikus citológiai vizsgálatok betegszáma és részvételi aránya csökkent a vizsgált idoszakban. A szűrési citológia hozzáadott értéke mérsékelt, a részvételi hajlandóság alacsony, elmarad a várható értéktől. 

Kulcsszavak: méhnyakszűrés, méhnyakrák, szervezett szűrés, HPV, részvételi arány 

A B S T R A C T
Objectives: The aim of this study was to determine the percentage of women in Hungary who underwent gynecological cytological examinations either as part of a screening test or diagnostic examinations. Methods: Data derived from the nationwide financing database of the Hungarian National Health Insurance Fund Management and covered the period 2008–2021. We analyzed both diagnostic and screening cytological tests. Results: The number of diagnostic tests has decreased. The number of patients per 10,000 female inhabitants in 2021 was a national average of 840. The highest rate was observed in the counties of Hajdú-Bihar (1464/10,000 female inhabitants), Tolna (1443) and Baranya (1254). In screening, the number of cytological tests is lower compared to smearing. The annual participation rate decreased from 28% to 17%. Conclusions: The number of patients and the participation rate of diagnostic cytology examinations decreased during the examined period. The added value of screening cytology is moderate, the willingness to participate is low, falling short of the expected value 

Keywords: cervical cancer screening, health visitor, Hungary