2024. // 3. évfolyam // 4. szám

---

¹ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Alapozó Szülésznői és Védőnői Intézet, Szombathely
² Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Vármegyei Védőnői Szolgálat Osztálya – Szombathely 18-as számú körzet
³ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet

---

A B S Z T R A K T
Bevezetés, célkitűzés: A kutatásunk célja volt felmérni felnőtt nők körében az emlőrákkal kapcsolatos ismereteket és az önvizsgálathoz, szűrővizsgálatokhoz való hozzáállást, mindezt a népegészségügyi célú, célzott emlő szűrővizsgálat korcsoportjába tartozók és a korcsoportba még nem tartozók összehasonlításában.
Anyag és módszer: A felmérés saját szerkesztésű online kérdőív segítségével történt 2023-ban, 18-65 év közötti nők körében. A kutatás típusa kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálat volt, a mintavételi eljárás pedig egyszeri, kényelmi mintavétellel történt. A kapott adatokot leíró statisztikai módszerekkel, két változó kapcsolatának meghatározását chi-négyzet próbával és t-próbával elemeztük (p<0,05), Microsoft Excel és SPSS 26-os szoftver segítségével.
Eredmények: A válaszadók átlagéletkora 30 év volt, közel fele rendelkezett felsőfokú végzettséggel, 4/5-e lakott városban. A nők kb. kétharmadának családi anamnézisében nem fordult elő melldaganat (64,25%). A többség – 54,75% – végez mell önvizsgálatot, viszont csak 16,29%-uk teszi ezt meg rendszeres időközönként. A népegészségügyi emlőszűrés korcsoportjába tartozó 45-65 éves korosztályból már 67,74% vett részt korábban mammográfián. Közülük 51,61% rendszeresen, minden meghívást követően elment. Az emlőrák megelőzésével kapcsolatos ismereteket négy kérdéssel mértük fel, melyen maximum 20 pontot lehet elérni, az átlag 9,9 pont lett (SD=4,49). A szűrési korcsoportba tartozók nem rendelkeztek több ismerettel a mellrák megelőzéssel kapcsolatban (p>0,05), valamint körükben nem volt gyakoribb az önvizsgálat végzése (p>0,05), illetve az emlőönvizsgálat pontos kivitelezése sem (p>0,05). A mammográfián való rendszeres részvétel nem járt együtt a mell önvizsgálatának kisebb arányú végzésével (p>0,05).
Következtetés: Eredményeink alapján látható, hogy a mintánkban lévő nők esetében az emlőrák prevenciójával kapcsolatos ismeretek fejlesztésre szorulnak, minden nő számára szükséges lenne az emlőrák mind a primer, mind a szekunder megelőzésével kapcsolatos tudás bővítésére, függetlenül az életkortól, életkor alapján rizikócsoportba (népegészségügyi célú szervezett mammográfiás szűrési korcsoportba) tartozástól.

Kulcsszavak: mellrák, mell önvizsgálat, mammográfia, megelőzéssel kapcsolatos tudás

A B S T R A C T
Introduction and objective: The aim of our research was to assess breast cancer knowledge and attitudes towards self-examination and screening among adult women, comparing those in the age group eligible for targeted public health breast screening with those not yet eligible.
Material and methods: The survey was conducted in 2023 among women aged 18-65 using a self-administered online questionnaire. The type of research was quantitative, cross-sectional and convenience sampling procedure was used . The data obtained were analysed using descriptive statistical methods, chi-square test, t-test to determine the relationship between two variables (p<0.05) using Microsoft Excel and SPSS 26 software.
Results: The average age of respondents was 30 years, almost half had higher education and 4/5 lived in a city. Approximately two-thirds of women had no family history of breast cancer (64.25%). The majority (54.75%) performed breast self-examinations, but only 16.29% performed them regularly. In the age group of 45-65 years, 67.74% have already had a mammography. Of these, 51.61% attended mammography regularly after each invitation. Knowledge of breast cancer prevention was measured by four questions with a maximum score of 20 points, with an average score of 9.9 points (SD=4.49). Those in the target group were not more knowledgeable about breast cancer prevention (p>0.05), nor were they more likely to perform breast self-examination (p>0.05) or to perform self-examination more accurately (p>0.05). Regular attendance at mammography was not associated with lower rates of breast selfexamination (p>0.05),
Conclusion: Based on our results, it can be seen that for the women in our sample, knowledge of breast cancer prevention needs to be improved, and that all women need to increase their knowledge of both primary and secondary breast cancer prevention, regardless of age and age-based risk group (age group for organised public health mammography screening).

Keywords: breast cancer, breast self-examination, mammography, prevention knowledge

---

¹ Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar
² Kazincbarcikai Kórház

---

A B S Z T R A K T
Bevezetés: A szülésznők kiégése az egészségügy egy olyan súlyos problémája, amely jelentős hatással van mind a szakemberekre, mind a várandósok szülés élményére, és ezáltal közvetetten a betegellátás minőségére is. A kutatás célja volt, hogy felmérjük a hazánkban országszerte aktívan dolgozó szülésznők kiégésének mértékét a Maslach Burnout Inventory (MBI) standardizált kérdőív segítségével. Összefüggéseket kerestünk a munkavégzés helye, a munkarendek, az életkor és a kiégés szindróma között, majd az eredményekből kapott prevencióra irányuló javaslattételt elemeztük.
Anyag és módszer: A Magyarországon dolgozó szülésznők körében online formában elérhető kérdőíves felmérést végeztünk 2023. október 01. – 2023. december 30. között. A válaszadók először nyilatkoztak a szociodemográfiai helyzetükről, majd a kiégésük mértéke 3 dimenzióra bontva 9-5-8 kérdéssel került felmérésre. Ezt követően egyéni válasz beírása alapján történt a prevencióra irányuló javaslattételek gyűjtése.
Eredmények: A kutatás eredményei arra világítanak rá, hogy a szülésznők kiégése összetett jelenség, amely számos tényezővel összefüggésbe hozható. A kiégés dimenzióiban egyenként és együttesen is eltérés detektálható akár az életkor, vagy a munkakörülmények tekintetében is. Következtetések: A kiégés prevenciója a minőségi betegellátás egyik tényezője. Meg kell találni azt a pontot amikor érdemes beavatkozni annak érdekében, hogy a szülésznők körében a kiégés megelőzhető legyen. A módszerek csak akkor érik el céljukat, ha a szülésznők igényeit is figyelembe vesszük a megelőzés során.

Kulcsszavak: kiégés, szülésznők, prevenció, MBI

A B S T R A C T
Introduction: The burnout among midwives is a serious problem in the health sector that has a significant impact on both professionals and the experience of the expectant mother giving birth, and thus indirectly on the quality of patient care. The aim of this study was to assess the extent of burnout among actively working Hungarian midwives using the Maslach Burnout Inventory (MBI) standardised questionnaire. We looked for associations between place of work, work schedules, age and burnout syndrome, and analysed the results for prevention recommendations.
Material and method: The respondents first declared their socio-demographic status Afterwards, the degree of burnout was assessed by 9-5-8 questions divided into 3 dimensions. Individual responses were then used to collect suggestions for prevention.
Results: The results of the study suggest that burnout among midwives is a complex phenomenon that can be related to a number of factors. There is a wide range of factors that may be associated with burnout, such as age or workplace conditions.
Conclusions: Burnout prevention is a factor in high-quality patient care, and the point at which it is worth intervening to prevent burnout among midwives should be identified. Methods can only achieve this if the needs of midwives are taken into account in the prevention process.

Keywords: burnout, midwives, prevention, MBI

---

¹ PTE Klinikai Központ Idegsebészet
² PTE Egészségtudományi Kar
³ PTE Egészségtudományi Doktori Iskola

---

Rövidítések
APN – advance practice nurse (kiterjesztett hatáskörű ápoló)
COPE Index – Carers of Older People in Europe Index
DASS-21– Depression Anxiety Stress Scales (Depresszió, Szorongás Stressz Skála)

A B S Z T R A K T
Célkitűzés: Felmérni a demenciában szenvedő betegek hozzátartozóinak a gondozás következtében megélt megterheltség, magányosság, stressz, szorongás és depresszió szintjét, a gondozás negatív és pozitív hatásait.
Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálat 2024 január és február között. A nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel célcsoportja 18 éven felüli személyek, akik részt vesznek demens hozzátartozójuk gondozásában (N=79). Saját szerkesztésű kérdőívet, valamint a gondozási tevékenység során megélt szubjektív tapasztalatok felmérésére vonatkozó kérdőíveket alkalmaztunk (COPE index, Zarit Burden, DASS-21). Eredmények feldolgozásához leíró és matematikai statisztikát használtunk, amihez az Excel 2016-os és az SPSS 25.0 verzióját alkalmaztunk (p≤0,05).
Eredmények: A gondozók 37,5%-a súlyos teherként élte meg a gondozást. Szignifikáns a különbség a demencia enyhe és súlyos stádiuma között a gondozás negatív hatásai tekintetében (p=0,023). Összefüggés van a gondozott személy életkora és a gondozó terheltsége között (p=0,047).
Következtetések: A demencia stádiuma, valamint az életkor befolyásolja a gondozás okozta negatív megélést. A demenciával élő személy mellett a gondozót is be kell vonni az alapellátásba és nyomon követni a fizikai és mentális egészségét.

Kulcsszavak: demencia, hozzátartozó, gondozás, APN

A B S T R A C T
Objective: To assess the level of strain, loneliness, stress, anxiety and depression experienced by relatives of patients with dementia as a result of care, the negative and positive effects of care.
Methods: Quantitative, cross-sectional study between January and February 2024. The target group of the non-random, convenience sampling were carers over 18 years of age who take part in the care of their demented relative (N=79). We used a self-edited questionnaire, as well as questionnaires for the assessment of subjective experiences understood during care activities (COPE index, Zarit Burden, DASS-21). We used descriptive and mathematical statistics (x2-test, ANOVA, correlation), which were applied in Excel 2016 and SPSS 25.0 (p≤0.05).
Results: 37.5% of caregivers experienced caregiving as a heavy strain. There was a significant difference between the mild and severe stages of dementia regarding the negative effects of caregiving (p=0.023). There was correlation between the age of the cared person and the strain of the caregiver (p=0.047).
Conclusions: The stage of dementia and the age of the demented person influence the negative experiences. It is important to emphasize that, in addition to the person living with dementia, the caregiver should also be involved in primary care and monitor physical and mental health.

Keywords: dementia, caregiver, care, burden, APN