A Z generációs nők hormonális egészségműveltsége és a nőgyógyászati endokrin kórképek pszichoszociális hatásai

¹ PTE, Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Klinikai Szakgyógytorna és Mozgásrehabilitációs Tanszék
² Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi Technikum és Művészeti Szakgimnázium

A B S Z T R A K T
Bevezetés: A nőgyógyászati endokrin betegségek világszerte nők millióit érintik, melynek diagnózisa gyakran éveket késik; a Z generáció egészségműveltsége és e kórképek pszichoszociális terhei kevéssé kutatottak. Célkitűzés: Célunk a Z generációhoz tartozó nők hormonális egészségműveltségének és a tünetek pszichoszociális hatásainak felmérése volt. Anyag és módszer: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 220, közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytató Z generációs nő vett részt. Az egészségműveltséget objektív kérdésekkel, az attitűdöt Likert-skálákkal mértük; az összefüggéseket kétmintás t-próbával, khi-négyzet próbával és Pearson-korrelációval elemeztük (p<0,05). Eredmények: Az átlagéletkor 18,17±2,55 év volt. A rendszeresen sportoló és/vagy diétázó lányok 71%-ának menstruációja volt rendszertelen, közülük 76% nem fordult nőgyógyászhoz. Szignifikáns összefüggést találtunk az online segítségkérés és a panaszok eltitkolása között (p=0,039); az egészségügyi képzésben tanulók tudása szignifikánsan magasabb volt (p=0,008). Következtetés: A kórképek már középiskolás korban is jelentős pszichoszociális terhet jelentenek; az alacsony egészségműveltség és a fájdalom normalizálása hátráltatja a korai diagnózist, ami rendszerszintű edukációt igényel.

Kulcsszavak: Z generáció, nőgyógyászati endokrin betegségek, egészségműveltség, pszichoszociális hatás

A B S T R A C T
Background: Gynecological endocrine disorders affect millions of women worldwide and diagnosis is often delayed by years; health literacy and psychosocial burden in Generation Z are under-researched. Objective: To assess hormonal health literacy and the psychosocial impact of gynecological endocrine symptoms among Generation Z women. Methods: In this cross-sectional questionnaire study, 220 Generation Z women in secondary or tertiary education participated. Health literacy was measured with objective questions and attitudes with Likert scales; associations were analyzed using two-sample t-tests, chi-square tests, and Pearson correlation analyses (p<0.05). Results: Mean age was 18.17±2.55 years. Among those exercising regularly and/or dieting, 71% had irregular menstruation, of whom 76% had never consulted a gynecologist. Online help-seeking was significantly associated with concealing symptoms (p=0.039); healthcare students had significantly higher levels of knowledge (p=0.008). Conclusion: These disorders already impose a psychosocial burden on high-school-aged girls; low health literacy and normalization of pain delay diagnosis, underscoring the need for systemic education.

Keywords: Generation Z, gynecological endocrine disorders, health literacy, psychosocial impact