2024. // 3. évfolyam // 3. szám

---

¹ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola
² Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet
³ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Szervező Tanszék

---

Rövidítések jegyzéke
AMI – acut myocardialis infarctus
KSH – Központi Statisztikai Hivatal
ICV – intracerebrális vérzés
IS – ischaemiás stroke
HS – haemorrhagiás stroke
OMSZ – Országos Meteorológiai Szolgálat
NSZR – Nemzeti Szívinfarktus Regiszter
PTE KK – Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ
TIA – tranziens ischaemiás attack

A B S Z T R A K T
Vizsgálat célja: A vizsgálat célja felmérni, hogy az egyes évszakokban az időjárási változások milyen hatással vannak a stroke esetszámokra és befolyásoló tényező-e a holdciklus változás a kórkép kialakulásában.
Anyag és módszer: Kutatásunk kvantitatív, retrospektív adatelemzés. Vizsgálatunkat a PTE KK Neurológiai Klinika Stroke Tanszékén végeztük. Mintaválasztásunk célirányos, nem véletlenszerű volt. Az eseteket az I60, I61, I62, I63, I65, I66-os BNO kódokkal azonosítottuk (N=1765). A holdciklus és meteorológiai adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosította a pogányi mérőállomás hiteles adatai alapján. Az adatokat Microsoft Excel 365 és SPSS 25.0 program segítségével dolgoztuk fel.
Eredmények: Havi bontásban a legtöbb stroke eset májusban volt (n=163), legkevesebb februárban (n=127) (p=0,704). A legtöbb stroke szerdai napokon (n=288), legkevesebb vasárnap fordult elő (n=205). A holdciklusok változásai nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a stroke előfordulásával. Frontmentes időben fogyó- és növő holdállás idején volt a legtöbb eset (n=942).
Következtetés: A holdfázisok nem befolyásolják a stroke esetek előfordulását. A stroke és a hold kapcsolatának összefüggését vizsgáló, érzékenyebb megközelítéseket tartalmazó vizsgálatok javasoltak.

Kulcsszavak: stroke, meteorológia, fronthatás

A B S T R A C T
Objective: The objective of this study is to assess how weather and seasonal changes impact the incidence of stroke and whether changes in the lunar cycle influence the onset of stroke.
Materials and Methods: Our research is a quantitative, retrospective data analysis. The study was conducted in the Stroke Department of the Neurology Clinic at the University of Pécs Clinical Centre. Sampling was non-random and purposive. Cases were identified using the ICD codes I60, I61, I62 I63, I65 and I66 (N=1765). The lunar cycle and meteorological data were provided by the Hungarian Meteorological Service, based on validated data from the weather station of Pogány, Hungary. Data were processed using Microsoft Excel 365 and SPSS 25.0 software.
Results: On a monthly basis, the highest number of stroke cases occurred in May (n=163), and the lowest in February (n=127) (p=0.704). Most strokes occurred on Wednesdays (n=288) and the fewest on Sundays (n=205). Changes in the lunar cycle did not show a significant relationship with the occurrence of stroke. The highest number of cases (n=942) occurred during waning and waxing moon phases in periods without weather fronts.
Conclusion: Lunar phases do not influence the occurrence of stroke. Further studies that employ more sensitive approaches are recommended to explore the relationship between stroke and lunar cycles.

Keywords: stroke, meteorology, weather fronts

---

¹ Kiskunhalasi Semmelweis Kórház
² Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola
³ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet, Dietetika Tanszék
⁴ Burgenlandische Pflegeheim Betriebs-GMBH
⁵ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet

A B S Z T R A K T
A vizsgálat célja: Célunk volt felmérni a váltott műszak hatásait az ápolók és mentőápolók körében, továbbá a szocio-demográfiai, munkaköri tényezők milyen hatással vannak stressz-szintre és az élelmiszerválasztási szokásokra.
Anyag és módszer: Kvantitatív, online, keresztmetszeti kutatásunkat 2023. június és 2024. február között végeztük. Célcsoportunk az ápolók és mentőápolók voltak (N=208). A stresszszintet az Észlelt Stressz Skálával, az élelmiszer-fogyasztási szokásokat az Élelmiszer-választási Kérdőívvel mértük, emellett szocio-demográfiai adatokat és táplálkozási szokásokkal kapcsolatos kérdéseket tettünk fel az aninomitás biztosításával.
Eredmények: Átlagosan 28,58 összpontszámot ért el, mely mérsékelten magas stressz-szintnek felel meg. A középfokú végzettséggel rendelkező és fekvőbeteg osztályon dolgozók magasabb stressz pontszámot értek el (p=0,01), viszont a műszakok és a stressz-szint között nem találtunk szignifikáns kapcsolatot (p=0,83). A kitöltők leginkább a kényelmet veszik figyelembe az élelmiszer választása során, nem a beltartalmi értékeket vagy a termék árát. A műszakban dolgozóknak szignifikánsan fontosabb, hogy az étel könnyebben elkészíthető legyen (p=0,04).
Következtetések: Mivel dolgozók stressz-szintje nem mutatott kapcsolatot a műszakos munkával, viszont az élelmiszer-választás és a műszakos munka igen, így megfelelő edukációval célzottabban tudnánk a műszakban dolgozókat az egészséges táplálkozás elveire megtanítani.

Kulcsszavak: ápoló, élelmiszer-választás, stressz-szint, műszakos munka

A B S T R A C T
Aim: The aim of the study was to assess the effects of shift work among nurses and the impact of socio-demographic and occupational factors on stress levels and food choice.
Material and method: Our quantitative, online, cross-sectional survey was conducted between June 2023 and February 2024. Our target population consisted of nurses and paramedic nurses (N=208). Stress levels were measured using the Perceived Stress Scale (PSS), food consumption habits with the Food Choice Questionnaire. Socio-demographic data and questions on dietary habits were also collected, all anonymously.
Results: Mean PSS score of respondents 28.58, which corresponds to a moderately high stress level. Those with secondary education and working in inpatient wards had a higher stress score (p=0.01), but no significant relationship was found between shifts and stress level (p=0.83). Participants mostly considered convenience when choosing food, not nutritional values or product price. For those who work shifts, the ease of food preparation is significantly more important (p=0.04).
Conclusions: Since stress levels of workers did not show a relationship with shift work, but food choices and shift work did, targeted education could be provided to shift workers on healthy eating principles.

Keywords: nurse, food choice, stress levels, shift work

---

¹ Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, Budapest
² Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet
³ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Alapozó, Szülésznői és Védőnői Intézet
⁴ Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet, Oxyológiai, Sürgősségi Ellátási Tanszék
⁵ Országos Mentőszolgálat, Nyugat-Dunántúli Régió
⁶ Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Szombathelyi Képzési Központ

---

Rövidítések jegyzéke
APN – advance practice nurse (kiterjesztett hatáskörű ápoló)
ÁE – általános egészségi állapot
Brief IPQ – Brief Illness Perception Questionnaire (Rövid Betegségpercepció Kérdőív)
COPD – krónikus obstruktív tüdőbetegség
CAT – COPD Assessment Test (COPD Állapotfelmérő Teszt)
FEV1% –a teljes vitálkapacitás 1 sec alatt kilélegzett térfogat százalékos értéke
FT – fizikai teljesítmény
IL-17 – interleukin-17
ME – mentális egészség
mMRC – Modified Medical Research Council Dyspnea Scale (Módosított nehézlégzés skála)
MMAS – Morisky Medication Adherence Scale (Morisky Terápiahűség Kérdőív)
SE – szerep, emocionális korlátozottsága
SF – szerep, fizikai korlátozottsága
SF – 36 –The Short Form 36 Health Survey Questionnaire (SF-36 általános életminőséget felmérő kérdőív)
TF – testi fájdalom
TT – társadalmi tevékenység
VT – vitalitás
WHO – World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet)

A B S Z T R A K T
Vizsgálat célja: Világszerte 328 millió ember szenved krónikus obstruktív tüdőbetegségben COPD-ben és a világ 3. vezető halálokává vált 2016 óta. Vizsgálatunk célja felmérni a COPD-s betegek tüneteit, életminőségüket és az alkalmazott terápiához társuló terápiahűséget.
Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatást végeztünk 2023. október 1. – 2024. január 31. között. Nem véletlenszerű, célirányos mintavétel során célcsoportunk a legalább 2 éve diagnosztizált COPD-s betegekből áll, akik fél éven belül részt vettek spirometriai vizsgálaton (n=105). Kizárásra kerültek az akut tüdőgyulladással vagy megfázással küzdő személyek (n=15). Az adatgyűjtés saját szerkesztésű és validált kérdőívekből (CAT, mMRC, SF-36, MMAS és Brief IPQ) állt.
Eredmények: A válaszadók közül 64 fő (61%) nő, 41 fő (39%) férfi, az átlagéletkoruk 61,1 ± 9,62 év. A terápiahűség az általános egészségi állapottal összefüggésben van (p<0,05). A fizikai aktivitás szignifikáns különbséget mutat a dohányzási státusszal és a dyspnoe mértékével (p<0,05). A betegség megélése és a mentális státusz között a kapcsolat szignifikáns (p<0,05).
Következtetés: A COPD-s betegek tüneteinek súlyosságát nagymértékben befolyásolja a dohányzás és a rossz adherencia. A betegek alacsony terápiahűsége következtében rossz fizikai aktivitással rendelkeznek, ami az általános egészségi állapotra is negatív hatással van. Az APN szerepet vállalhatna a CODP-s betegek terápiás ismereteinek bővítésében, azáltal, hogy oktatási anyagokat biztosítana, mely várhatóan pozitív irányba befolyásolná az életminőséget.

Kulcsszavak: COPD, életminőség, terápiahűség, dyspnoe, dohányzás

A B S T R A C T
Background: Chronic Obstructive Pulmonary Disease (COPD) affects 328 million individuals worldwide, and has become the third leading cause of death globally since 2016. The aim of our study was to assess the symptoms, quality of life and therapeutic adherence of patients with COPD.
Methods: We conducted a quantitative, cross-sectional descriptive survey between October 1, 2023, and January 31, 2024. Through nonrandom, purposive sampling, our target population comprised COPD patients diagnosed for at least 2 years, who underwent spirometry testing within the last six months (n=105). Exclusion criteria included individuals suffering from acute pneumonia or influenza-related colds (n=15). Data collection consisted of self-edited and validated questionnaires (CAT, mMRC, SF-36, MMAS and Brief IPQ).
Results: The average age of participants were 61.1 ± 9.62 years. Therapeutic adherence is associated with general health (p<0.05). Physical activity has a significant difference with smoking status and degree of dyspnea (p<0.05). The relationship between experiencing illness and mental status is significant (p<0.05).
Conclusions: The severity of COPD symptoms is significantly influenced by smoking and poor adherence. Patients with poor therapeutic adherence exhibit low physical activity levels, negatively impacting their general health.

Keywords: COPD, quality of life, therapeutic adherence, dyspnea, smoking