Dr. Rákóczi Ildikó PhD1
Docens
ORCID: 0000-0001-8668-9598
Gebriné Dr. Éles Krisztina PhD1
Adjunktus, tanszékicsoportvezető
ORCID: 0000-0002-6672-0268
Dr. Gyulai Anikó PhD2
Docens
ORCID: 0000-0003-2799-8029
Major Gyöngyi1
Tanársegéd
Tamáska Evelin3
Védőnő
Kapcsolattartó szerző:
Dr. Rákóczi Ildikó PhD
Nyíregyháza 4400 Sóstói út 2-4
E.mail: rakoczi.ildiko@etk.unideb.hu
A dohányzás káros hatása a környezetre
Harmful effects of smoking on the environment
1 Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar
2 Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar
3 Védőnői Szolgálat 22,1221 Budapest
A B S Z T R A K T
A vizsgálat célja: A 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF), Magyarországi adatai alapján a 15 évnél idősebb lakosság 27%-a dohányzik napi rendszerességgel. Az aktív dohányzás mellett a környezeti dohányfüst-expozíciónak szerepe igen jelentős. A környezetre gyakorolt negatív hatások legnagyobb előidézője a dohánynövény termesztése, a dohánytermékek gyártása és szállítása. A cigarettacsikkek és más dohánytermék hulladékok (Tobacco Product Waste – TPW) a legelterjedtebb hulladékformák. Globálisan évente 340 és 680 millió kilogram közötti mennyiségű dohánytermék hulladék kerül be a környezet körforgásába. A kutatás célcsoportja a 18 éves vagy annál idősebb korosztály volt.
Anyag és módszer: A kérdőív kitöltése Google internetes hivatkozás megadásával, elektronikus formában történt. A kitöltött kérdőívek száma összesen 214 db (N=214). A felmérés 2021.02.12- től 2021.03.12. közötti időszakban zajlott. A statisztikai próbákat Microsoft Excel 2019 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikai számítást és kereszttáblás elemzést végeztünk, az összefüggések jellemzésére a Pearson-féle Khi-négyzet értékéhez tartozó szignifikancia szintet p<0,05 esetén fogadtuk el.
Eredmények: Eredményeink alapján elmondható, 90,2%-a már hallott a dohányzás környezetre gyakorolt negatív hatásairól, ugyanakkor a harmadlagos dohányfüst ártalomról csupán 29,3%. Említésre méltó, miszerint a válaszadók 16,4%-a rendszeresen-, 71,6 % ritkán, a cigarettacsikket nem a kijelölt hamutartóba dobja, szemben 11,9%-kal, aki a kijelölt helyre helyezi.
Következtetés: Eredményeink felhívják a figyelmet a probléma megoldásának szükségességére.
Kulcsszavak: Dohányzás, dohányfüst-expozició, dohánytermék hulladék, cigaretta csikkek
A B S T R A C T
Aim: According to the 2019 European Health Interview Survey (ELEF), 27% of the population aged 15 years and over smoke daily in Hungary. In addition to active smoking, environmental tobacco smoke exposure plays a significant role. The main contributors to negative environmental impacts are tobacco crop cultivation and the manufacture and transport of tobacco products. Cigarette butts and other Tobacco Product Waste (TPW) are the most common form of waste. Globally, between 340 million and 680 million kilograms of tobacco product waste enter the environmental cycle each year. The target population for this research was people aged 18 years and over.
Material and methods: The questionnaire was completed electronically by providing a Google web link. The total number of completed questionnaires was 214 (N=214). The survey was conducted from 12.02.2021 to 12.03.2021. Statistical tests were performed using Microsoft Excel 2019, descriptive statistics and cross tabulation analysis were used to analyze the data, and the significance level for Pearson’s Chi-square value was adopted at p<0.05 to characterize the relationships.
Result: Based on our results, 90.2% had heard about the negative effects of smoking on the environment, while only 29.3% had heard about the tertiary harm of tobacco smoke.It is noteworthy that 16.4% of respondents regularly- and 76.6% rarely- discard cigarette butts in the non-designated ashtray, compared to 11.9% who place them in the designated place.
Conclusion: Our results highlight the need to address this problem.
Keywords: smoking, tobacco smoke exposure, tobacco product waste, cigarette butts