Méhnyakszűrés a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program keretében

¹ Nemzeti Népegészségügyi Központ Szűrésirányítási Főosztály, Szűrőprogram Irányítási Osztály, Budapest
² Nemzeti Népegészségügyi Központ Szűrésirányítási Főosztály, Budapest
³ Nemzeti Népegészségügyi Központ, Szűrésirányítási Főosztály, Népegészségügyi Célú Szűrési Koordinációs Osztály Budapest
⁴ Nemzeti Népegészségügyi Központ, Budapest
⁵ PTE ETK, Egészségtudományi Alapozó, Szülésznői és Védőnői Intézet, Szombathely

A B S Z T R A K T
Célkitűzés: Hazánkban az egészségi állapot, illetve az egészségügyi ellátás vonatkozásában térségi egyenlőtlenségek figyelhetők meg, melynek csökkentésében a mobil szűrőegységek alkalmazásának jelentős szerepe lehet. Felmérésünk célja a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program (továbbiakban: Program) keretében működtetett mobil szűrőegységek (továbbiakban: szűrőbuszok) méhnyakszűrésben való részvételének és eredményeinek bemutatása volt. Elemzésünkben a meghívás és visszahívás alapú szervezett, népegészségügyi célú méhnyakszűrő vizsgálat szűrőbuszon történő részvételi hajlandóságának adatait vizsgáltuk az országos adatokhoz viszonyítva.
Anyag és módszer: Kvalitatív, keresztmetszeti, retrospektív felmérésünk a Program 2021. évi méhnyakszűrés / nőgyógyászati leleteinek dokumentum elemzésével illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől lekérdezett szűrővizsgálati eredmények összesítésével valósult meg. A vizsgálaton megjelentek (n=2093) egészségügyi leleteit Microsoft Excel program segítségével leíró statisztikai módszerekkel valamint a változók közti kapcsolatot Khi-négyzet próbával, ANOVA-próbával (p<0,05) elemeztük.
Eredmények: A Program vizsgálataiba bevontak köréből a méhnyakszűrést a megjelentek közel fele vette igénybe, illetve a méhnyakszűrésre történő hölgyek behívását követő megjelenési arányszám (10,56 %) az országos adatoknál kicsivel magasabb, de ez is szintén alacsonynak mondható. Elemzésünkben az újonnan felismert nőgyógyászati problémák minden ötödik nőt érintettek, akik közül három esetben diagnosztizáltak rosszindulatú daganatos elváltozást. A szűrőbuszon a nőgyógyászati szakvizsgálatot nemcsak a meghívott nők vehették igénybe, hanem a településen
élő célcsoportba nem tartozó női lakosok is. A 24 évnél fiatalabbak jellemzően csak a nőgyógyászati vizsgálatot keresték fel, 66 év felettiek többféle és nagyobb számú ellátást is igénybe vettek a szűrőbusz ellátásai közül (p<0,05). A méhnyakszűrésen / nőgyógyászati vizsgálaton megjelentek közül a 66 évnél idősebbek nagyobb arányban (minden második egyén) panaszai miatt kereste fel ezt az ellátást (p<0,05), ami kapcsolatba hozható a szakellátásig megtett távolsággal, annak elérhetőségével.
Következtetések: A „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” programnak, az országot járó egészségfejlesztési szűrőbuszoknak jövőben is kiemelt feladata a méhnyakrák megelőzése, korai felismerése térítésmentes vizsgálatok és egészségtanácsadás biztosítása révén különösen a marginalizált csoportok, illetve alacsonyabb erőforrásokkal rendelkező térségek esetében.

Kulcsszavak: „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program, mobil szűrőegységek, méhnyakszűrés

A B S T R A C T

Aim: In Hungary, there are significant regional inequalities in health status and in healthcare, and the use of mobile residental screening programme can play a significant role in reducing them. The aim of our study was to summarise the results of the Hungarian mobile health screening programme, regarding cervical cancer screening. We also examined the relationship between the willingness to participate in the organised (mobile) cervical screening programme and compared to national data.
Material and Methods: A qualitative, cross-sectional, retrospective study was conducted by document analysis of cervical screening/gynaecological findings from the Hungarian mobile health screening programme in 2021 and by aggregating the screening result retrieved from the National Health Insurance Fund Administration. The medical records of the study participants (n=2093) were analysed with descriptive statistical methods, and the relationship between
variables was analysed by chi-square and ANOVA (p<0,05) using Microsoft Excel software.
Results: Of all participants nearly half took part in cervical screening. The attendance rate following referral to cervical screening (10.56%) was close to the national figures for the pilot programme for cervical screening in the health check-ups, but was also low. Those aged less than 24 years tended to attend only the gynaecological examination, while those aged 66 years and over attended a greater number of services on the screening units (p<0.05). Of those attending
the cervical screening/gynaecological examination, a greater proportion (one in two) of those aged 66 years and over attended because of having symptoms (p<0.05), which may be related to the distance to and accessibility of healthcare.
Conclusions: The Hungarian mobile health screening programme, the health promoting screening buses that tour the country will continue to have a priority in the future in the prevention and early detection of cervical cancer by providing free screening and health counselling, especially for marginalised groups and areas with fewer resources.

Keywords: Hungarian mobile health screening programme, mobile screening units, cervical cancer screening