Az antenatális szorongás háttértényezőinek vizsgálat a II. és III. trimeszterben lévő gravidák körében

¹ Szombathelyi Egészségügyi és Kulturális Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete, Szombathely (e-mail: luca990130@gmail.com)
² PTE ETK, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Szombathely (e-mail: ilona.karacsony@etk.pte.hu
ORCID- azonosító: 0000-0003-3336-9376

A B S Z T R A K T
Bevezetés és célkitűzés: Vizsgálatunk során feltártuk a II. és III. trimeszterben lévő várandósok életmódját, mentális egészségi állapotát, kapcsolati rendszereik minőségét.
Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatásunkban II. és III. trimeszterben lévő várandósok (n=540) vettek részt. Szakértői, kényelmi mintavétellel on-line felületen megvalósuló felmérésünk saját szerkesztésű és standard (MSPSS, IBM, STAI Állapotszorongás, EPDS, Pszichoszociális mérőskála) kérdőívek segítségével történt. Adataink elemzéséhez Pearson-, Spearman korrelációt, ANOVA-próbát, t-próbát, chi2 próbát (p<0,05) használtunk.
Eredmények: A gesztációs kor növekedése önmagában nem emelte meg a szorongás és a hangulati állapot szintjét illetve annak kialakulásának arányát sem (p> 0,05). A magas rizikójú várandósság és a szorongás szint, illetve a pszichoszociális stressz mértéke között összefüggés volt igazolható (p <0,05). A család valamint a jelentősen mások általi társas támogatás és a szorongásszint között gyenge negatív irányú, míg a barátok, illetve a társas támogatás összesített értéke esetében biztos, de gyenge negatív szignifikáns kapcsolatot mutattunk ki (p <0,05). Azoknál a várandósoknál, akiket támogattak a barátaik, kevesebb esetben fordult elő magas szintű szorongás (p <0,05). Társas támogatáson belül nem maga a családi állapot volt számottevő, sokkal inkább annak minősége, az antenatalis szorongás szintjét jelentősen növelte a társ csökkenő gondoskodásának a mértéke (p <0,05).
Következtetés: A társas támogatás hiánya jelentős mértékben képes befolyásolni a várandósok lelki állapotát negatív irányba. A védőnői munka során sokkal szélesebb körűen kell foglalkozni a várandósok lelki egészségével, valamint biztosítani kell számukra a pozitív családtervezés lehetőségét. Várandósgondozás során figyelmet kell fordítani a hangulati állapot változásának szűrésére, mellyel elősegíthetjük a korai felismerést, ami a korai kezelés lehetőségét vonja maga után.

Kulcsszavak: várandós, szorongás, rizikófaktor, társas támogatás

A B S T R A C T
Introduction and objective: In the course of our study we examined the lifestyle, quality of relationship systems and mental state of women in the second and third trimester of their pregnancy.
Participants and method: Gravidas in their second or third trimester participated in our quantitative, cross-sectional study with targeted, expert sampling method (n=540). An on-line survey with self-administered and standard (MPSS, IBM, STAI, EPDS, Paykel’s Psychosocial Scale) questionnaires were used for data collection. Pearson and Spearman’s correlation analysis, ANOVA t-test and chi2-test were used for analysis (p<0.05).
Results: In itself, the increase in gestational age alone increased neither the level of anxiety and mood, nor the rate of its development (p> 0.05). There was a correlation between high-risk pregnancy and anxiety levels as well as the extent of psychosocial stress (p <0.05). There was a weak negative significant relationship between the social support from the family and from significant others and the level of anxiety, while in the case of the total value of friends’ support and social support, a definite but weak negative significant relationship could be shown (p <0.05). Pregnant women who were supported by their friends had a lower incidence of high levels of anxiety (p <0.05). Within social support, the marital status itself was not significant, but rather its quality, the level of antenatal anxiety was significantly increased by the degree of decreasing care of the partner (p <0.05).
Conclusion: The lack of social support could negatively affect the mental health of gravidae. Mental health of pregnant women should be dealt with greater importance by health visitors, also the possibility of positive family planning must be ensured by them. Screening for mood changes should also be done within pregnant care, to be able to diagnose them early and start timely treatment

Keywords: pregnant, anxiety, risk factor, social support

---