„Az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka.”

A B S Z T R A K T
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (angolul: United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization,UNESCO) Magyar Nemzeti Bizottsága 2021-ben terjesztette elő Hugonnai Vilma – az első magyar orvosnő – halálának 100. évfordulóját az UNESCO-val való közös megemlékezésre. A Közgyűlés 2021. novemberi ülésszaka pozitív döntése után az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke felkérte a Magyar Női Uniót, hogy koordinálja a „Hugonnai Vilma (1847-1922) első magyar orvosnő halálának 100. évfordulója UNESCO-val közös megemlékezés” rendezvénysorozatot. A megemlékezéssel Hugonnai Vilma a családok egészségéért végzett gyógyító tevékenysége, szellemi teljesítménye, kitartó lelki ereje, bátorsága, újító és kezdeményező szemléletmódja mellett a nők társadalmi szerepét értékként követendő szellemiséget szeretnék a jelen és jövő nemzedékek elé példaként állítani. A rendezvénysorozat társszervezői a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Levéltár, valamint a Magyar Szülésznők Egyesülete. 

„Nem volt túlságosan könnyű élete, a praktizálás mellett gyermekfelügyeletet és nagyon sok egyéb munkát vállalt, kiállt a gyermekek és a nők védelméért, sőt, még egy könyvet is kiadott. Fischer-Dückelmann Anna németül írt, asszonyok számára készült családorvosi könyvéről van szó, amelyet lefordított magyarra és előszót is írt hozzá – ennek egy példányát a családi örökségben őrzöm” – mondta el Radványi András Lászlóné, Hugonnai Vilma dédunokahúga 2020-ban, a józsefvárosi Hugonnai Vilma tér avatóünnepségén. (Szabó Á, 2020) A Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbje mellett álló tér az első magyar orvosnő nevét viseli. 

Jelen cikkben Hugonnai Vilma életútját a szervezőkkel készült interjúk alapján dolgozzuk fel. Azt elemezzük, hogy mit üzen a szervezőknek, milyen példát állít elénk 100 év távlatából Vilma doktorasszony életútja, munkássága.