2022. // 1. évfolyam // 4. szám

---

¹ Miskolci Egyetem, Egészségtudományi Kar, Gyakorlati Módszertani és Diagnosztikai Intézet, Miskolc
^2. Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Intézet, Védőnői Módszertani és Prevenciós Tanszék
³ Synlab Budapest Diagnosztikai Központ Mikrobiológiai és Genoid Molekuláris Diagnosztikai Laboratóriuma

A B S Z T R A K T
Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás nemzetközi összehasonlításban magas, a halálozás relatív kockázata kétszerese az Európai Unió 28 országa átlagának. Napjainkban több európai országban a humán papillomavírus (HPV) alapú szűrés a népegészségügyi méhnyakszűrés elsődleges eszköze. Magyarországon a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott új módszertan bevezetésének megfontolása, a HPV fertőzöttség populációs követési feltételeinek megteremtése még tervezés alatt áll. Közleményünkben a Nemzeti Népegészségügyi Központ által koordinált, az EFOP-1.8.1-VEKOP-15-2016-00001 „Komplex népegészségügyi szűrések” című projekt keretében végzett, reprezentatív hrHPV fertőzés prevalencia felmérés kutatási eredményeit mutatjuk be. A vizsgálatunk célja a magas rizikójú humán papillomavírus fertőzöttség prevalenciájának feltárása a 25-65 éves nők reprezentatív mintáján (4 000 fő) Magyarországon. A vizsgálat során a résztevők körében a HPV kimutatására irányuló mintavételre és a minták molekuláris
biológiai módszerekkel (PCR) történő vizsgálatának kivitelezésére került sor. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a 4000 db minta közül 446 db volt pozitív magas kockázatú HPV genotípusra, amely átlagosan 11,2 % prevalenciát jelentett, ez a világ átlagához közeli, de a kelet-európai átlagnál alacsonyabb érték. A nemzetközi adatokhoz hasonlóan, a hazai kutatási minta alapján is igazolódott, hogy a HPV prevalencia értéke az életkorral csökken. A 25-29 éves
korcsoportban volt a legmagasabb (19,4%), mely az 55-59 éves 5,0%-ra, a 60 év fölötti korosztályban 5,3%-ra csökkent. A hazai magas kockázatú HPV prevalencia értékek részletes elemzése elősegítheti a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő HPV alapú méhnyakszűrés bevezetésének az előkészítését Magyarországon is. Lehetővé teszi a védőoltási és népegészségügyi célú szervezett szűrési program hatásaként valószínűsíthető genotípus gyakoriság eltolódások észlelését a hazai populációban, remélhetőleg ezzel segítve a méhnyakrák okozta halálozás visszaszorítását.

Kulcsszavak: Humán papillomavírus, magas rizikójú HPV fertőzés, prevalencia, méhnyakszűrés

A B S T R A C T
Cervical cancer mortality in Hungary is high by international standards, with a relative risk of death twice the average for the 28 countries of the European Union. Today, HPV-based screeing is the primary means of cervical cancer screening in many European countries. In Hungary, the consideration of the introduction of a new methodology used in international practice and the establishment of population follow-up conditions for HPV infection is still under planning.
In this publication, we present the results of a representative HPV infection prevalence survey coordinated by the National Centre for Public Health in the framework of the EFOP-1.8.1- VEKOP-15-2016-00001 project “Complex public health screening”. The aim of our study is to investigate the prevalence of high-risk human papillomavirus infection in a representative sample of women aged 25-65 years (4000 persons) in Hungary. The study involved sampling
of participants for HPV and testing of samples by molecular biology (PCR). Based on our results, we found that 446 of the 4000 samples were positive for the high-risk HPV genotype, which represented an average prevalence of 11.2%, close to the world average but lower than the Eastern European average. Similar to international data, the domestic research sample confirmed that HPV prevalence decreases with age. It was highest in the 25-29 age group
(19.4%), decreasing to 5.0% in the 55-59 age group and to 5.3% in the 60+ age group. A detailed analysis of the Hungarian high-risk HPV prevalence values may help to prepare the ground for the introduction of HPV-based cervical screening in Hungary in line with international recommendations. It will allow the detection of likely genotype shifts in the Hungarian population as an effect of an organised screening programme for vaccination and public health purposes, hopefully helping to reduce cervical cancer mortality.

Keywords: Human papilloma virus, high-risk HPV infection, prevalence, cervical screening

---

A B S Z T R A K T
A méhnyakrák világszerte népegészségügyi probléma, annak ellenére, hogy hatékony eszközeink vannak a betegség megelőzésére: az egyre fejlettebb szűrési módszerek kifejlesztése, valamint a mérföldkövet jelentő HPV oltóanyagok törzskönyvezése, bevezetése és a Nemzeti Immunizációs Programokba (NIP) történő beépítése. Hazánkban a szélesebb körű HPV elleni immunizáció az önkormányzati kampányoltásokkal indult, a védőoltás 2014-től lett a NIP része. Ma már a 9 valens HPV oltóanyaggal kaphatják meg az önkéntes, térítésmentes védőoltást iskolai kampányoltás
keretében a 12. életévüket betöltött és az általános iskola 7. évfolyamát végző leányok és fiúk. Az utóbbi két évben az igénybevételi arány nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, lányoknál 80% körüli, fiúk esetében pedig 66% és 71% volt, amely egyelőre még elmarad a lányokétól. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 2020-ban elindított méhnyakrák- elimináció felgyorsítását célzó globális stratégiája a HPV elleni átoltottság tekintetében célul tűzte ki, hogy 2030-ig el kell érni, majd fenntartani, hogy a lányok 90%-a 15 éves koráig
legyen beoltva HPV ellen. Ehhez évről évre tájékoztatni kell az érintett szülőket arról, hogy a HPV elleni védőoltás biztonságos és hatásos védelmet nyújt gyermekük számára a humán papillomavírussal összefüggő megbetegedésekkel szemben, ezzel hosszú távon szolgálva gyermekük egészségét. 

Kulcsszavak: HPV elleni védőoltás, oltási stratégia, Magyarország, méhnyakrák-elimináció

A B S T R A C T
Cervical cancer is a public health problem worldwide, even though we have effective tools to prevent the disease: the development of increasingly sensitive screening methods, and the milestone of HPV vaccination registration, introduction and integration into National Immunisation Programmes (NIPs). Wider HPV vaccination in Hungary started with campaign vaccinations organised by local governments, and HPV vaccination became part of the NIP in 2014. Today, both girls and boys aged 12 and above and in the 7th year of primary school can receive the voluntary, free of charge HPV vaccination with 9-valent HPV vaccine as part of a school campaign. The uptake rates were high in international comparison in the last two years, 80% for girls and 66% and 71% for boys, which is still lower than for girls. The WHO’s global strategy to accelerate cervical cancer elimination, launched in 2020, has set a target for HPV vaccination coverage of 90% of girls by the age of 15 by 2030. This requires annual information to parents on the safety and effectiveness of HPV vaccination in protecting their children against HPV-related diseases, thus ensuring the long-term health of their children.

Keywords: HPV vaccination, vaccination strategy, Hungary, cervical cancer elimination

---

¹ Nemzeti Népegészségügyi Központ Szűrésirányítási Főosztály, Szűrőprogram Irányítási Osztály, Budapest
² Nemzeti Népegészségügyi Központ Szűrésirányítási Főosztály, Budapest
³ Nemzeti Népegészségügyi Központ, Szűrésirányítási Főosztály, Népegészségügyi Célú Szűrési Koordinációs Osztály Budapest
⁴ Nemzeti Népegészségügyi Központ, Budapest
⁵ PTE ETK, Egészségtudományi Alapozó, Szülésznői és Védőnői Intézet, Szombathely

A B S Z T R A K T
Célkitűzés: Hazánkban az egészségi állapot, illetve az egészségügyi ellátás vonatkozásában térségi egyenlőtlenségek figyelhetők meg, melynek csökkentésében a mobil szűrőegységek alkalmazásának jelentős szerepe lehet. Felmérésünk célja a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program (továbbiakban: Program) keretében működtetett mobil szűrőegységek (továbbiakban: szűrőbuszok) méhnyakszűrésben való részvételének és eredményeinek bemutatása volt. Elemzésünkben a meghívás és visszahívás alapú szervezett, népegészségügyi célú méhnyakszűrő vizsgálat szűrőbuszon történő részvételi hajlandóságának adatait vizsgáltuk az országos adatokhoz viszonyítva.
Anyag és módszer: Kvalitatív, keresztmetszeti, retrospektív felmérésünk a Program 2021. évi méhnyakszűrés / nőgyógyászati leleteinek dokumentum elemzésével illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől lekérdezett szűrővizsgálati eredmények összesítésével valósult meg. A vizsgálaton megjelentek (n=2093) egészségügyi leleteit Microsoft Excel program segítségével leíró statisztikai módszerekkel valamint a változók közti kapcsolatot Khi-négyzet próbával, ANOVA-próbával (p<0,05) elemeztük.
Eredmények: A Program vizsgálataiba bevontak köréből a méhnyakszűrést a megjelentek közel fele vette igénybe, illetve a méhnyakszűrésre történő hölgyek behívását követő megjelenési arányszám (10,56 %) az országos adatoknál kicsivel magasabb, de ez is szintén alacsonynak mondható. Elemzésünkben az újonnan felismert nőgyógyászati problémák minden ötödik nőt érintettek, akik közül három esetben diagnosztizáltak rosszindulatú daganatos elváltozást. A szűrőbuszon a nőgyógyászati szakvizsgálatot nemcsak a meghívott nők vehették igénybe, hanem a településen
élő célcsoportba nem tartozó női lakosok is. A 24 évnél fiatalabbak jellemzően csak a nőgyógyászati vizsgálatot keresték fel, 66 év felettiek többféle és nagyobb számú ellátást is igénybe vettek a szűrőbusz ellátásai közül (p<0,05). A méhnyakszűrésen / nőgyógyászati vizsgálaton megjelentek közül a 66 évnél idősebbek nagyobb arányban (minden második egyén) panaszai miatt kereste fel ezt az ellátást (p<0,05), ami kapcsolatba hozható a szakellátásig megtett távolsággal, annak elérhetőségével.
Következtetések: A „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” programnak, az országot járó egészségfejlesztési szűrőbuszoknak jövőben is kiemelt feladata a méhnyakrák megelőzése, korai felismerése térítésmentes vizsgálatok és egészségtanácsadás biztosítása révén különösen a marginalizált csoportok, illetve alacsonyabb erőforrásokkal rendelkező térségek esetében.

Kulcsszavak: „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program, mobil szűrőegységek, méhnyakszűrés

A B S T R A C T

Aim: In Hungary, there are significant regional inequalities in health status and in healthcare, and the use of mobile residental screening programme can play a significant role in reducing them. The aim of our study was to summarise the results of the Hungarian mobile health screening programme, regarding cervical cancer screening. We also examined the relationship between the willingness to participate in the organised (mobile) cervical screening programme and compared to national data.
Material and Methods: A qualitative, cross-sectional, retrospective study was conducted by document analysis of cervical screening/gynaecological findings from the Hungarian mobile health screening programme in 2021 and by aggregating the screening result retrieved from the National Health Insurance Fund Administration. The medical records of the study participants (n=2093) were analysed with descriptive statistical methods, and the relationship between
variables was analysed by chi-square and ANOVA (p<0,05) using Microsoft Excel software.
Results: Of all participants nearly half took part in cervical screening. The attendance rate following referral to cervical screening (10.56%) was close to the national figures for the pilot programme for cervical screening in the health check-ups, but was also low. Those aged less than 24 years tended to attend only the gynaecological examination, while those aged 66 years and over attended a greater number of services on the screening units (p<0.05). Of those attending
the cervical screening/gynaecological examination, a greater proportion (one in two) of those aged 66 years and over attended because of having symptoms (p<0.05), which may be related to the distance to and accessibility of healthcare.
Conclusions: The Hungarian mobile health screening programme, the health promoting screening buses that tour the country will continue to have a priority in the future in the prevention and early detection of cervical cancer by providing free screening and health counselling, especially for marginalised groups and areas with fewer resources.

Keywords: Hungarian mobile health screening programme, mobile screening units, cervical cancer screening

---

1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház, Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Centrum, Miskolc
2 Miskolci Egyetem, Egészségtudományi Kar, Gyakorlati Módszertani és Diagnosztikai Intézet, Miskolc 

A B S Z T R A K T
A fejlett országokban jelenleg a daganatos betegség a második vezető halálok. A precíziós onkológiai kezelések jelentősen javították a morbiditási és mortalitási mutatókat, a betegek 60%-a meggyógyítható, vagy a betegség krónikussá tehető, így az életminőség megőrzése és optimalizálása is ugyanolyan fontos, mint a sikeres kezelés. A rehabilitáció integrálása általánosan elfogadottá vált, azonban az onkológiai intervenciókat megelőző felkészítő kezelések is egyre nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kapjanak. Centrumunkban onkológiai kezeléseket megelozo, felkészíto ún. prehabilitációs programot vezettünk be. A program népszeru a betegek körében, a pozitív vissza-csatolás kihat a team tagokra is. Célunk, hogy bemutassuk az onkológiai prehabilitáció struktúrá-ját, az intervenciós lehetoségeket és várható elonyeit, valamint a jelenlegi ellátási formákba való bekapcsolódásának lehetoségeit. Az onkológiai prehabilitációval egy szemléletváltásnak és para-digmaváltásnak lehetünk tanúi. A sikeres onkológiai kezeléseket támogató kiegészítő szolgáltatások javítják az életminőséget, mely – szándék és igény esetén – a jelenlegi humánerőforrások mellett is megvalósítható lehetne az onkológiai centrumokban. 

Kulcsszavak: onkológiai prehabilitáció, komplex multiszciplináris kezelés, javítható túlélés és életminőség. 

A B S T R A C T
Cancer is currently the second leading cause of death in developed countries. Precision oncology treatments have significantly improved morbidity and mortality rates, 60% of patients can be cured or the disease can be managed as a chronic condition, so preserving and optimizing quality of life is just as important as successful treatment. The integration of rehabilitation has become generally accepted, however, preparatory treatments prior to oncological interventions should also receive more and more emphasis. In our center, we introduced the so-called oncological prehabilition program that is a preparation treatment before oncological interventions. The program is popular among patients, and the positive feedback affects team members as well. Our goal is to present the structure and expected benefits of oncology preha-bilitation, as well as the possibilities of integrating it into the continuum of care, thereby introduc-ing a change of perspective and paradigm shift. With oncological prehabilitation, we can witness a change of attitude and paradigm shift. Additional services supporting successful oncology treatments improve the quality of life, which – if there is an intention and need – could be implemented in oncology centers even with the current human resources.

Keywords: oncological prehabilitation, complex multidisciplinary approach, improvable overall survival and quality of life.