2024. // 3. évfolyam // 1. szám

---

1 Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar
2 Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar
3 Védőnői Szolgálat 22,1221 Budapest

A B S Z T R A K T
A vizsgálat célja: A 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF), Magyarországi adatai
alapján a 15 évnél idősebb lakosság 27%-a dohányzik napi rendszerességgel. Az aktív dohányzás
mellett a környezeti dohányfüst-expozíciónak szerepe igen jelentős. A környezetre gyakorolt
negatív hatások legnagyobb előidézője a dohánynövény termesztése, a dohánytermékek gyártása
és szállítása. A cigarettacsikkek és más dohánytermék hulladékok (Tobacco Product Waste –
TPW) a legelterjedtebb hulladékformák. Globálisan évente 340 és 680 millió kilogramm közötti
mennyiségű dohánytermék hulladék kerül be a környezet körforgásába. A kutatás célcsoportja
a 18 éves vagy annál idősebb korosztály volt.
Anyag és módszer: A kérdőív kitöltése Google internetes hivatkozás megadásával, elektronikus
formában történt. A kitöltött kérdőívek száma összesen 214 db (N=214). A felmérés 2021.02.12-
től 2021.03.12. közötti időszakban zajlott. A statisztikai próbákat Microsoft Excel 2019 program
segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikai számítást és kereszttáblás
elemzést végeztünk, az összefüggések jellemzésére a Pearson-féle Khi-négyzet értékéhez tartozó
szignifikancia szintet p<0,05 esetén fogadtuk el.
Eredmények: Eredményeink alapján elmondható, 90,2%-a már hallott a dohányzás környezetre
gyakorolt negatív hatásairól, ugyanakkor a harmadlagos dohányfüst ártalomról csupán 29,3%.
Említésre méltó, miszerint a válaszadók 16,4%-a rendszeresen-, 71,6 % ritkán, a cigarettacsikket
nem a kijelölt hamutartóba dobja, szemben 11,9%-kal, aki a kijelölt helyre helyezi.
Következtetés: Eredményeink felhívják a figyelmet a probléma megoldásának szükségességére.

Kulcsszavak: Dohányzás, dohányfüst-expozició, dohánytermék hulladék, cigaretta csikkek

A B S T R A C T
Aim: According to the 2019 European Health Interview Survey (ELEF), 27% of the population
aged 15 years and over smoke daily in Hungary. In addition to active smoking, environmental tobacco
smoke exposure plays a significant role. The main contributors to negative environmental
impacts are tobacco crop cultivation and the manufacture and transport of tobacco products.
Cigarette butts and other Tobacco Product Waste (TPW) are the most common form of waste.
Globally, between 340 million and 680 million kilograms of tobacco product waste enter the environmental cycle each year. The target population for this research was people aged 18 years
and over.
Material and methods: The questionnaire was completed electronically by providing a Google
web link. The total number of completed questionnaires was 214 (N=214).
The survey was conducted from 12.02.2021 to 12.03.2021. Statistical tests were performed using
Microsoft Excel 2019, descriptive statistics and cross tabulation analysis were used to analyze
the data, and the significance level for Pearson’s Chi-square value was adopted at p<0.05 to
characterize the relationships.
Result: Based on our results, 90.2% had heard about the negative effects of smoking on the
environment, while only 29.3% had heard about the tertiary harm of tobacco smoke.It is
noteworthy that 16.4% of respondents regularly- and 76.6% rarely- discard cigarette butts in the
non-designated ashtray, compared to 11.9% who place them in the designated place.
Conclusion: Our results highlight the need to address this problem.

Keywords: smoking, tobacco smoke exposure, tobacco product waste, cigarette butts

---

A B S Z T R A K T
A nők közel egyharmada él át perinatális gyermekelvesztést. A perinatális veszteség hatásai
messzire nyúlnak a gyászbant érintett szülők, családok életében, hatásukat éreztetve a társadalom
több szintjén is. A perinatális gyermekelvesztést átélt párok fele nem vállalkozik újabb
várandósságra. A gyermek halálát követően a párkapcsolatok egy része zátonyra fut, s a szülők
elválnak. A fel nem dolgozott gyász következtében nő a pszichés, illetve a pszichoszomatikus
megbetegedések száma. Végül az elfojtott, eltitkolt gyász generációkon át hathat, rombolhat.
(Kovácsné Török & Szeverényi, 1996) A perinatális gyász gyakran észrevétlenül, fojtottan van
jelen a családok életében. A szülők és testvérek gyásza testi és mentális egészségkárosodáshoz
vezethet, ez a terület mégis csak az utóbbi évtizedben került a kutatók látóterébe. (Funk et al.,
2018) Az orvosi gyakorlatban akkor beszélünk perinatális halálról, amikor az újszülött élve született,
azonban a szülést követő 168 órán belül meghalt, illetve amikor a 24. gesztációs hét után
az 500 g vagy nagyobb súlyú, legalább 30 cm hosszúságú magzat méhen belül elhalt. (SZNSZK
& OGYEI, 2010)
A tanulmány rámutat a gyermek, testvér által megélt veszteségre és annak hatására gyermekkorukra,
a család egészére, valamint későbbi sorsuk alakulására, továbbá bemutatja a perinatális
veszteség sokszínű megjelenési formáját és tovább kutatásának fontosságát.
A cikkben a hazai és külföldi szakirodalom bemutatásán túl a szerző saját kutatásából emeli ki
a narratívákat. (Bornemisza, Jávor & B. Erdős, 2022) Az egészségügyi szakdolgozók a gyász
elindításában, illetve a feldolgozás folyamatának segítésében kiemelkedő szerepet kell, hogy
kapjanak.

Kulcsszavak: perinatális veszteség, család, gyász, testvér, egészségügyi szakdolgozó

A B S T R A C T
Nearly a third of women experience perinatal child loss. The effects of perinatal loss extend
far into the lives of parents and families affected by bereavement, affecting many levels of
society. Half of couples who have experienced perinatal child loss do not undertake another
pregnancy. After the death of the child, some relationships break down and the parents divorce.
Unprocessed grief increases the number of psychological and psychosomatic illnesses. Finally,
repressed, concealed grief can affect and destroy generations. (Kovácsné Török & Szeverényi,
1996) Perinatal grief is often present unnoticed and choked in family lives. Grief for parents
and siblings can lead to physical and mental health damage, an area that has only come to the
attention of researchers in the last decade. (Funk et al., 2018)
In medical practice, perinatal death occurs when the newborn was born alive but died within 168
hours of delivery, or when, after the 24th week of gestation, a fetus weighing 500 g or more and
at least 30 cm in length died in utero. (SZNSZK & OGYEI, 2010)
The study highlights the loss experienced by the child sibling and its impact on their childhood, the
family as a whole and the development of their future fate, furthermore, it presents the diverse
manifestations of perinatal loss and the importance of further research.
In addition to presenting domestic and foreign literature, the author highlights narratives from
her own research. (Bornemisza, Jávor & B. Erdős, 2022)
Health professionals should play a prominent role in initiating grief and helping with the process
of processing.

Keywords: perinatal loss, family, bereavement, sibling, health care professional

---

1 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola
2 ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Affektív Pszichológia Tanszék
3 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet

A B S Z T R A K T
A vizsgálat célja volt felmérni a magyar gravidák élelmiszerfogyasztási gyakoriságát és
táplálkozási szokásait. A kvantitatív, keresztmetszeti kutatásunk 2020. január és 2020. május
között történt. Nem véletlenszerű mintavételt alkalmaztunk, melynek során a célcsoportba
azok kerültek be, akik a kitöltés idején várandósok voltak vagy legalább egy biológiai gyermekük
volt (n=1423). Az online, önkitöltős kérdőíven keresztül, anonim módon történt felmérés alapján
a gravidák többsége a hazai OKOSTÁNYÉR®-ajánlásnak megfelelően naponta több alkalommal
fogyasztott zöldségféléket. Tejet és tejtermékeket a válaszadók közel 40%-a naponta egyszer
fogyasztott. A kitöltők hetente több alkalommal is beillesztették a tojást az étrendjükbe. Húsok
tekintetében magasabbnak bizonyult a szárnyas húsok, mint a vöröshúsok fogyasztási gyakorisága.
A belsőségeket és halakat a legtöbben havonta legfeljebb 3 alkalommal fogyasztottak. Teljes
értékű gabonát a kitöltők kevesebb, mint egynegyede fogyasztott naponta legalább 1 alkalommal.
Az OKOSTÁNYÉR®-ajánlással összevetve, a legtöbb élelmiszer kategória esetén mindöszszesen
minden 3. vagy 4. gravida élelmiszerfogyasztási gyakorisága tekinthető megfelelőnek.

Kulcsszavak: Várandósság, táplálkozás, OKOSTÁNYÉR®, ajánlás

A B S T R A C T
The aim of the study was to assess the frequency of food consumption and eating habits of
Hungarian pregnant women. Our quantitative, cross-sectional research took place between January
2020 and May 2020. Non-random sampling was used, during which the target group included
those who were pregnant or had at least one biological child at the time of filling out (n=1423).
Based on the survey conducted anonymously through an online, self-filled questionnaire, the
majority of pregnant women consumed vegetables several times a day in accordance with the
Hungarian OKOSTÁNYÉR® (smart plate) recommendation. Almost 40% of the respondents consumed milk and milk products once a day. The participants included eggs in their diet several times
a week. In terms of meat, the frequency of consumption of poultry meat was higher than that
of red meat. Most people ate offal and fish no more than 3 times a month. Less than a quarter
of respondents consumed whole grains at least once a day. Compared to the OKOSTÁNYÉR®
recommendation, for most food categories, the food consumption frequency of every 3rd or 4th
gravida can be considered adequate.

Keywords: Pregnancy, nutrition, SMART PLATE, recommendation

---

1 Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék

A B S Z T R A K T
A vegetáriánus táplálkozás térnyerése növekvő tendenciát mutat minden korosztályban. A növényi
alapú táplálkozás számos előnyt hordoz magában felnőttkorban, a gyermekkorban megkezdett
növényi alapú táplálkozással kapcsolatos kutatások eredményei azonban nem egységesek.
A kutatás célja a vegetáriánus szülők gyermekeinek táplálkozással összefüggő magatartásának
felmérése, az esetleges magyar és nemzetközi különbségek megfigyelése.
Az adatok gyűjtése anonim módon 2022. május és június hónapokban online önkitöltős kérdőívek
segítségével történt, összesen 211 vegetáriánus szülő bevonásával, 151 magyar és 60 nemzetközi
résztvevővel. A válaszadók közül olyan vegetáriánus szülőket választottunk be, akiknek gyermeke
6 hónaposnál idősebb, de még nem töltötte be a 18. életévét, miközben kizártuk azokat, akik nem
rendelkeztek gyermekkel vagy nem tartottak vegetáriánus étrendet. A kérdőív válaszait Microsoft
Excelben dolgoztuk fel, az elemzést pedig az R 4.1.3. verziójával végeztük. Az összefüggéseket
kategóriaváltozók között kereszttábla-elemzésekkel vizsgáltuk, és a szignifikanciát khi-négyzet
próbával ellenőriztük, az eredményeket szignifikánsnak tekintettük, ha p értéke kisebb volt,
mint 0,05.
A kutatás során azt találtuk, hogy Magyarországon a vizsgálatban résztvevő vegetáriánus szülők
61,59%-a, míg nemzetközi szinten a résztvevő vegetáriánus szülők 80%-a kínálja gyermekét vegetáriánus étrenddel. Magyarországon a vegetáriánus gyerekek szüleinek 54,8%-a mondja el gyermekorvosának, hogy gyermeke növényi étrendet kap, míg nemzetközi szinten ez az arány 66,7%.
Magyarországon a vegetáriánus gyermekek 76,34%-a részesül B12-vitamin kiegészítésében, míg a nemzetközi csoportban a gyermekek csupán 60,4%-a kap pótlást.
Az eredmények rávilágítanak a gyakorlatias és hiteles információforrások létrehozásának szükségességére, az oktatás és közétkeztetés fejlesztésére, valamint a dietetikusok és háziorvosok
aktív bevonásának fontosságára a vegetáriánus gyermekek táplálkozási szokásainak kiegyensúlyozásában.

Kulcsszavak: vegetáriánus, növényi alapú táplálkozás, vegetáriánus gyermek, gyermekorvos, B12-vitamin ellátottság

A B S T R A C T
The rise of vegetarianism reflects a growing trend across all age groups. While vegetarian
nutrition offers numerous benefits in adulthood, research on plant-based nutrition starting from
childhood yields inconsistent results. The aim of this study is to assess the nutritional behaviors
of children of vegetarian parents and to observe potential differences between Hungarian and
international participants. Data were anonymously collected during May and June 2022 through
online self-filled questionnaires, involving a total of 211 vegetarian parents, comprising 151
Hungarian and 60 international participants. Among the respondents, we selected vegetarian
parents with children aged over 6 months but under 18 years, excluding those without children
or not adhering to a vegetarian diet. Questionnaire responses were processed in Microsoft Excel,
and analysis was conducted using R 4.1.3. Correlations between categorical variables were
examined through cross-tabulation analyses, and significance was assessed using the chisquare
test.
During the study, it was found that 61.59% of vegetarian parents in Hungary and 80% of
international vegetarian parents provide their children with a vegetarian diet. In Hungary, 54.8%
of parents of vegetarian children inform their pediatrician about their child’s plant-based diet,
compared to 66.7% internationally. Moreover, 76.34% of vegetarian children in Hungary benefit
from vitamin B12 supplementation, while only 60.4% of children in the international group receive
such supplementation.
These findings underscore the necessity for developing practical and reliable information
sources, enhancing education and public catering services, and emphasizing the active participation
of dieticians and general practitioners in maintaining the nutritional well-being of vegetarian
children.

Keywords: vegetarian, plant-based diet, vegetarian child, paediatrician, B12 vitamin adequacy