2024. // 3. évfolyam // 2. szám

---

¹ Ifjúsági szakvédőnő MSc, Tatai Egészségügyi Alapellátó Intézmény
² Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Alapozó, Szülésznői és Védőnői Intézet, Szombathely

A B S Z T R A K T
A vizsgálat célja: Kutatásunk célja a túlsúlyt és az elhízást befolyásoló tényezők elemzése, figyelembe véve az időbeli változókat, a nemi különbséget, a testmozgást és a nemzetiségi hovatartozást.
Anyag és módszer: Retrospektív, longitudinális kutatásunk keretében a 2015/2016 tanévében beíratott tanulók szűrővizsgálati adatainak elemzését végeztük el a 2022/2023 tanévig kétmintás t-próbával, χ2 próbával (p<0,05) SPSS 22 és MS Excel 2016 szoftverek segítségével.
Eredmények: A diákok 11,73%-a alultáplált, 66,67%-normál tápláltsági állapotú, 13,64%-a túlsúlyos és 7,72% -a elhízott volt. Nem jellemző a 2. osztályban mért túlsúly megmaradása 8. osztályos korra fiúknál (p>0,05). Megfigyelhető a lányok 4. osztálytól 6. osztályos korig mutatkozó gyarapodási kiugrása (p<0,05), valamint a 6. osztálytól 8. osztályig fiúknál észlelhető kiugrás (p<0,05). Az iskolai keretek között végzett többletmozgás nem jelent előnyt túlsúly, elhízás megelőzésében (p>0,05). Nem volt szignifikáns különbség túlsúlyt /elhízást tekintve roma, illetve nem roma tanulók között a 2. osztályos bemeneti méréshez viszonyított 8. osztályos kimeneteli eredményt tekintve (p>0,05). Viszont a felső tagozatos eredményeket tekintve jelentős különbségek mutatkoztak roma és nem roma tanulók testtömeg értékeiben (p<0,05).
Következtetés: A túlsúly és az elhízás, valamint az alultápláltság jelenléte a vizsgált mintában hasonló arányú nemzeti / nemzetközi adatokhoz viszonyítva. Valamennyi tanuló számára további csoportos, illetve kiscsoportos edukációs fejlesztések indokoltak az egészséges táplálkozás, testmozgás tekintetében, túlsúly, elhízás megelőzése érdekében.

Kulcsszavak: túlsúly / elhízás, általános iskolai tanulók, nem, etnikai hovatartozás

A B S T R A C T
Aim: The aim of our research was to obtain information regarding the development of overweight and obesity and its change over time, gender differences, taking physical education and minority factors into account.
Material and methods: Within the scope of our retrospective and longitudinal research, we have analyzed screening test data of students enrolled in the 2015/2016 academic year until the 2022/2023 academic year with a two-sample t-test, χ2 test (p<0.05) by means of SPSS 22 and MS Excel 2016 software.
Result: 11.73% of the students were malnourished, 66.67% of them were in normal nutritional status, 13.64% of them were overweight and 7.72% of them were obese. Based on the results of the research, persistence of overweight measured in the 2nd grade is not typical for the 8th grade age of boys (p>0.05). Jump in weight gain for girls from 4th grade to 6th grade (p<0.05) as well as increase in weight gain for boys from 6th grade to 8th grade (p<0.05) is awareness raising. Based on the results obtained, more school physical education does not provide an advantage in terms of preventing overweight and obesity (p>0.05). There was no significant difference between Roma and non-Roma students regarding to overweight/obesity in terms of the 8th grade output result compared to the 2nd grade input measurement (p>0.05). However, there are significant differences in the body weight values of Roma and non-Roma students in terms of upper grade results (p<0.05).
Conclusions: Considering the results of the research, presence of overweight, obesity as well as malnutrition in the examined sample is evident. Therefore, further educational, group and small group developments are justified for all students in terms of healthy nutrition, physical activity, in order to prevent overweight and obesity.

Keywords: overweight, obesity, primary school student, gender, ethnicity

---

¹ Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága
² Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

A B S Z T R A K T
Célok: Kutatásunk alapvető célja, hogy megvizsgáljuk a szülők HPV-fertőzéssel és megelőzésével kapcsolatos ismereteit, az ismeretszerzés forrását és a HPV elleni védőoltással kapcsolatos attitűdjüket.
Módszerek: A felmérést 6-7-8-9. osztályos szülők körében végeztük, kvantitatív módszer segítségével. Az általunk szerkesztett online kérdőívet 2022. november – 2023. február között 197 fő töltötte ki. Az adatokat az IBM SPSS Statistics 29.0.1. és a Jamovi 2.4.8. statisztikai programmal, khí-négyzet, Mann Whitney U próba, valamint Spearman korreláció módszer segítségével elemeztük.
Eredmények: A válaszadó szülők 99,5%-a hallott már a HPV elleni védőoltásról, azonban csak 44,7%-a hisz teljes mértékben annak hatékonyságában. A HPV-fertőzéssel és megelőzésével kapcsolatos ismeret szignifikáns összefüggésben áll az oltási hajlandósággal (p=0,020), az oltási attitűddel (p<0,001) és a fertőzés megelőzésére irányuló óvszerhasználattal (p=0,001), azonban az információszerzés forrására vonatkozóan nem mutatható ki kapcsolat.
Következtetések: Kutatásunk végére megállapítást nyert, hogy a megfelelő ismeretek bővítésével növelhető a HPV-vakcinával történő átoltottság aránya. Ehhez nélkülözhetetlen a tanulók és a szülők felé irányuló célzott egészségfejlesztés és a hatékony egészségkommunikáció.

Kulcsszavak: HPV, fertőzés, védőoltás, ismeret, hajlandóság

A B S T R A C T
Objectives: The fundamental aim of our research is to examine parents’ knowledge about HPV infection and its prevention, the source of information, the source of obtaining knowledge, and their attitude toward HPV vaccination.
Methods: We conducted the survey with quantitative method among the parents of children of grade six, seven, eight and nine. The questionnaire we had edited was responded by 197 people between November 2022 and February 2023. We analysed the results with IBM SPSS Statistics 29.0.1 and Jamovi 2.4.8. statistical software. Pearson’s chi-squared test, Mann Whitney U test and Spearman correlation was calculated.
Results: 99.5% of the responding parents had heard about the HPV vaccination, however, only 44.7% of them believe in its efficiency. There is a significant correlation between the knowledge about HPV infection and its prevention and hesitancy (p=0.020), the attitude toward the vaccination (p<0.001), and the use of condoms to prevent infection (p=0.001), however, no correlation can be found relating to the source of obtaining knowledge.
Conclusion: We found that the proportion of vaccination may be increased with the extension of the adequate knowledge for which specific

Keywords: HPV, infection, vaccination, knowledge, hesitancy

---

¹ Miskolci Egészségfejlesztési Intézet
² Miskolci Egyetem, Egészségtudományi Kar, Klinikai Módszertani Intézet

A B S Z T R A K T
Bevezetés: Hazánkban folyamatosan növekvő trend jellemzi a fiatalkorúak magas koffein tartalmú energiaital fogyasztását. A kontrollálatlan használat miatt egyre gyakoribbá váló egészségügyi következmények felvetik a prevenciós lépések megtételének szükségét.
Célkitűzés: A vizsgálat célja a 10-18 éves korosztály energiaital – fogyasztási szokásainak, fogyasztói magatartás jellemzőinek és a fogyasztás mögött húzódó motiváló tényezőknek a feltárása volt.
Módszerek: A vizsgálat során az anonim és önkéntes módon résztvevő általános- és középiskolás diákok egy 37 kérdést tartalmazó, saját szerkesztésű online kérdőívet töltöttek ki 2023 tavaszán. Az adatfelvételt követően 344 felső tagozatos általános iskolás és 263 középiskolás diák válaszait összehasonlító statisztikai módszerekkel értékeltük ki.
Eredmények: Megállapítottuk, hogy a tanulók többnyire tisztában vannak az általuk fogyasztott italok koffein tartalmával, valamint több mint 90 %-uk hallott már az energiaitalok káros hatásairól, veszélyeiről és következményeiről. Az ismereteiket elsősorban a szülőktől, a televízióból és az internetről szerzik. A kipróbálását követően az életkorral növekszik azok aránya, akik továbbra is fogyasztják ezt az italt. Az energiaital vásárlás legfőbb szempontja a termék íze, a márkája és az ára. A fogyasztás motivációi a szer iránti sóvárgás, a társasági események és a fáradtság leküzdése. A serkentő hatású termék fogyasztása során tapasztalt rosszullétek esetében minden korcsoportban a gastrointestinalis, valamint a szív- és érrendszeri tünetek domináltak.
Következtetések: A fiatalkorúak energiaital-fogyasztási attitűdjének ismeretével lehetőség nyílik azoknak a kitörési pontoknak a meghatározásra, amelyekkel a védőnői munka során kiemelten fontos foglalkozni, ezáltal hozzájárulhatunk az egészséges fogyasztási magatartás kialakításához és az egészségügyi következmények minimalizálásához a fiatalok körében.

Kulcsszavak: fiatalkorúak, koffein, energiaital-fogyasztás, egészségfejlesztés

A B S T R A C T
Introduction: In Hungary, there is a growing trend of underage consumption of energy drinks with high caffeine content. The increasing health consequences of uncontrolled use raise the need for preventive action.
Objective: The aim of this study was to explore the energy drink consumption habits, consumption behaviour and motivational factors behind the consumption among 10-18 year olds.
Methods: The study involved anonymous and voluntary participation of primary and secondary school students who completed a 37-question self-administered online questionnaire in spring 2023. Following data collection, the responses of 344 upper primary school students and 263 secondary school students were evaluated using comparative statistical methods.
Results: Our results show that students are mostly aware of the caffeine content of the drinks they consume, and more than 90% of them have heard about the harmful effects, dangers and consequences of energy drinks. Their knowledge comes mainly from parents, television and the internet. Once they have tried it, the proportion who continue to drink increases with age. The main criteria for buying energy drinks are taste, brand and price. The motivation for consumption is the craving for the drink, social events and overcoming fatigue. In all age groups, gastrointestinal and cardiovascular symptoms predominated for feeling sick during stimulant consumption.
Conclusions: Knowledge of energy drink consumption attitudes among adolescents provides an opportunity to identify the outbreak points that are of particular importance to address in the work of health visitor, thereby contributing to the development of more rational consumption behaviour and minimising health consequences among juveniles.

Keywords: juveniles, caffeine, energy drink consumption, health promotion

---

¹ Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház
² Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

A B S Z T R A K T
Vizsgálat célja: Összefüggéseket keresni a negatív szülési élmény és a posztpartum depresszió előfordulása, a várandósság alatti szorongás és a posztpartum depresszió között, feltárni a társas támogatottság, valamint a munkahellyel rendelkezés szerepét a depresszió kialakulása szempontjából. További célunk volt vizsgálni a védőnők szerepét, megítélését a várandósság alatt és közvetlenül a szülés után.
Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálathoz az EPDS (Edinburgh Postnatal Depression Scale (Védőnői Szakmai Kollégium, 2013)) kérdéseit is tartalmazó online kérdőívet (Google Drive) alkottunk a depresszió és az azzal összefüggésben vizsgált tényezők felmérésére. Az online kérdőívet 2022. október 3-án tettük közzé, majd 2022. október 11-én zártuk le kitöltésének lehetőségét. A kérdőívet Facebook csoportokban osztottuk meg, valamint védőnők közvetítésével is eljuttattuk a linket a 2019 és 2021 között szült nőknek. A kérdőív kitöltése anonim módon történt.
Eredmények: Az adatok elemzésével a következő következtetéseket vontuk le: a várandósság alatti szorongás növeli a posztpartum depresszió előfordulásának valószínűségét (Pearson korreláció: p < 0,001). A negatív szülési élmény szintén növeli a posztpartum depressziós tünetek előfordulásának valószínűségét (ANOVA: p = 0,005). A munkanélküli anyák körében gyakrabban fordul elő posztpartum depresszió, mint a munkahellyel rendelkezők körében (Kétmintás tpróba: p < 0,001). A posztpartum depresszió tünetei gyakrabban fordulnak elő olyan anyáknál, akik egyedülállóként nélkülözik a pár támogatását (Kétmintás t-próba: p = 0,021).
Következtetések: A gyermekágy napjaiban az egyik legfontosabb gondozási szempont, hogy az anya minden szakember részéről egységes és pontos információkat kapjon. Az egységes tájékoztatás segít elkerülni a zavart és a félreértéseket, valamint megerősíti az anya bizalmát önmagában és az ellátó csapatban. Emellett fontos hangsúlyozni a támogató szerepet, és kerülni a negatív megjegyzéseket ebben az érzékeny időszakban, hogy az anya érzelmileg is támogatva érezze magát. A várandósgondozás, illetve a rutin hathetes kontrollvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani a lehangoltsággal és a pszicho-szociális tényezőkkel kapcsolatos kérdésekre. Az anya lelki egészségének és jólétének fenntartása érdekében fontos az érzékenység és a megértés megnyilvánulása, valamint az anya támogatása abban, hogy bármilyen nehézséggel nyugodtan forduljon az ellátó csapathoz.

Kulcsszavak: posztpartum depresszió, várandósság, szülés, mentális egészség, pszicho-szociális védőfaktor, védőnő

A B S T R A C T
Objective: The aim of this study was to explore the relationships between negative childbirth experience and the occurrence of postpartum depression, prenatal anxiety and postpartum depression, as well as to examine the role of social support and employment in the development of depression. Additionally, we sought to investigate the role and perceptions of health visitors during pregnancy and immediately after childbirth.
Materials and Methods: For the cross-sectional study, an online questionnaire including the questions of the EPDS (Edinburgh Postnatal Depression Scale (Védőnői Szakmai Kollégium, 2013)) was created to assess depression and related factors. The online questionnaire was published on October 3rd, 2022, and the opportunity to complete it was closed on October 11th, 2022. The questionnaire was shared in Facebook groups and also disseminated through health visitors to women who gave birth betweenthe year 2019 and 2021. The questionnaire was filled out anonymously.
Results: Through data analysis, the following conclusions were drawn: prenatal anxiety increases the likelihood of postpartum depression (Pearson correlation: p < 0.001). Negative childbirth experience also increases the likelihood of postpartum depressive symptoms (ANOVA: p = 0.005). Postpartum depression is more common among unemployed mothers compared to those who are employed (Independent samples t-test: p < 0.001). Symptoms of postpartum depression are more prevalent among mothers lacking support from a partner (Independent samples t-test: p = 0.021).
Conclusions: During the postpartum period, it is crucial for mothers to receive consistent and accurate information from all healthcare professionals. Consistent information helps to avoid confusion and misunderstandings, and reinforces the mother’s trust in herself and the caregiving team. Additionally, emphasizing supportive roles and avoiding negative remarks during this sensitive period is important to emotionally support the mother. During prenatal care and routine six-week postpartum check-ups, special attention should be given to questions regarding mood and psychosocial factors. Maintaining the mental health and well-being of the mother requires expressions of sensitivity and understanding, as well as support for the mother to comfortably address any difficulties with the caregiving team.

Keywords: postpartum depression, pregnancy outcomes, birthing, mental health, social support, health visitor