Egészségügyi szakképző iskolában tanulók pályaválasztásának és motivációinak a vizsgálata

¹ PTE KK. Szívgyógyászati Klinika
² PTE Egészségtudományi Kar, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet, Szombathely
³ Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Szervező Tanszék
⁴ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet

A B S Z T R A K T
Bevezetés: Az egészségügyi pályaválasztás komplex folyamat, amelyet számos egyéni és társadalmi tényező befolyásol. Célkitűzés: Felmérni az egészségügyi pályaválasztást befolyásoló tényezőket, motivációikat és a diákok továbbtanulási szándékát. Módszer: Kérdőíves felmérésünket egészségügyi szakképző iskolákban végeztük, célcsoportunk a 12–15. évfolyamba járó diákok voltak (N=223). Saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívet alkalmaztunk, amely szociodemográfiai jellemzőkre, egészségügyi tapasztalatokra, pályaválasztási motivációkra és pályaorientációs élményekre kérdezett rá. A pályaválasztási attitűdöt 13 állításból álló, 5 fokozatú Likert-skálán mértük (elérhető összpontszám: 13–65). Az adatokat leíró és matematikai statisztikai módszerekkel (χ2-próba, T-próba) elemeztük SPSS 25.0 szoftverrel (p<0,05). Eredmények: A megkérdezettek átlagéletkora 24±9,45 év volt, 84,75%-uk nő. A diákok elsődleges motivációja a beteg embereken való segítés (84,75% [MT=80,04%–89,47%]). Az érettségit adó oktatásban részt vevők pályaválasztási attitűd pontszámainak átlaga magasabb volt (p<0,05), és ők motiváltabbak is a továbbtanulásra (p<0,05). Következtetések: A diákok többsége a segítő szándék miatt lépett egészségügyi pályára. Eredményeink a célzott pályaorientációs és motivációs beavatkozások szükségességére hívják fel a figyelmet.

Kulcsszavak: pályaválasztás, attitűd, motiváció, egészségügy, diákok

A B S T R A C T
Introduction: Healthcare career choice is a complex process influenced by various individual and societal factors. Objective: The aim of our study was to assess the factors and motivations influencing the choice of a healthcare career, as well as students’ intentions regarding further studies. Methods: Our survey was conducted in three secondary vocational schools of healthcare, targeting students in grades 12–15 (N=223). We used a self-administered questionnaire (sociodemographics, healthcare-related and orientation experiences, career choice motivations). Career choice attitude was measured with 13 statements (possible total score between 13–65). Data were analysed using descriptive and inferential statistics (χ2 test, t-test) with SPSS 25.0 (p<0.05). Results: The mean age was 24±9.45 years, 84.75% were female. Students’ primary motivation was helping (84.75% [CI=80.04%–89.47%]). The mean career choice attitude score was higher among students in post-secondary education (p<0.05), and they were also more motivated to pursue further studies (p<0.05). Conclusions: Most students chose a healthcare career due to their helping intention. Our findings highlight the need for targeted career orientation and motivational interventions.

Keywords: career choice, attitude, motivation, healthcare, students