A kisgyermeknevelők munkaköréből eredő, az egyén számára megterhelést jelentő feladatok és az ezt moderáló egyes faktorok vizsgálata

¹ Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény, Szombathely
² Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Alapozó, Szülésznői és Védőnői Intézet, Szombathely

A B S Z T R A K T
Célkitűzés: Kutatásunk célja volt a kisgyermeknevelők munkaköréből fakadó, kedvezőtlen hatásokat kompenzáló egyéni és társas erőforrásoknak a megismerése.
Anyag és módszer: Vizsgálatunk során heti 40 órában, bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelőket szólítottunk meg (n=279) saját készítésű és standardizált (MSPSS, WBI-5, CD-RISC-10) mérőeszköz segítségével Adataink elemzéséhez korrelációszámítást és t-próbát alkalmaztunk.
Eredmények: A szakemberek számára a legjelentősebb megterhelést az eltérő fejlődésű gyermekek nevelése-gondozása illetve a dokumentáció vezetése jelentette. Minél magasabb mértékű volt a munkavégzéssel kapcsolatba hozható terhelés, annál alacsonyabb szintű volt az általános jóllét érzése (p<0,05). Mind a magasabb társas támogatás, mind a magasabb reziliencia szint a munkakörből eredő észlelt megterhelések kisebb mértékével járt együtt(p<0,05).
Következtetés: A munkahelyi szervezetfejlesztésre kiemelt figyelmet érdemes fordítani, aminek eleme kell, hogy legyen a közösségi reziliencia szint növelése is.

Kulcsszavak: kisgyermeknevelő, munkaterhelés, lelki jóllét, társas támogatás

A B S T R A C T
Introduction and objective: The aim of this research is to understand the unfavorable effects and compensating individual and collective resources deriving from the scope of activities carried out by the early childhood educators.
Participants and method: Throughout the research, we carried out a survey with the help of a self-designed and standardized (MSPSS, WBI-5, CD-RISC-10) measuring tools among early childhood educators working at nursery schools on a 40-hour per week basis (n=279). Correlation and t test were applied for analyzing the data.
Results: Besides documentation, taking care of as well as educating children with special needs meant the highest burden on the experts. The higher degree the work related burden was the lower degree of general well-being was measured (p<0,05). Both the higher social support and perceivable burden from the resilience level from the scope of working activities are parallel with a lower degree (p<0,05).
Conclusion: It is worth paying specific focus on organizational development at a workplace which must include the increase of social resilience level.

Keywords: early childhood educator, workload, mental well-being, social support