2022. // 1. évfolyam // 2. szám

---

¹ Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományok Intézete Preventív Egészségtudományi Intézeti Tanszék
² Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Intézet Egészségügyi Informatika nem önálló Tanszék
³ Debreceni Egyetem, Egészségtudományi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet, Pszichológiai nem önálló Tanszék
⁴ Debreceni Egyetem, Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Intézet, Védőnői, Módszertani és Prevenciós nem önálló Tanszék
⁵ Nemzeti Népegészségügyi Központ Szűrésirányítási Főosztály Szűrőprogram Irányítási Osztály
⁶ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

A B S Z T R A K T
A közelmúltban a védőnők nővédelmi feladatai a népegészségügyi célú méhnyakszűréssel egészültek ki. A vizsgálatunk célja, hogy a méhnyakszűrésre történő felkészítő képzésben részt vett védőnők körében feltárja a szolgáltatással kapcsolatos szakmai attitűdjét, véleményét.
Kérdőíves adatfelvétel történt a képzésben részt vett védőnők körében (n=485). A leíró statisztikai elemzéseket követően faktoranalízist végeztünk, két mintás t próba, Mann Whitney próba, lineáris és bináris regressziós modell alkalmazásával.
Vizsgáltuk az adatfelvétel idején szűrő (n=98) és a korábban szűrő (n=100) védőnők szakmai attitűdjének különbségeit, valamint a szűréssel kapcsolatos pozitív tapasztalatokat meghatározó tényezőket. Lineáris regressziós modell alkalmazásával vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a motivációs (külső és belső) faktorok (mindkettő: p<0,01) és a szűrésben résztvevő szereplők, mint támogató faktor (p=0,006) pozitívan befolyásolják a védőnők szűréssel kapcsolatos tapasztalatait, míg a szűrési tevékenység alacsony anyagi és erkölcsi megbecsültsége szignifikánsan (p=0,003) csökkenti azt. A védőnők részvétele a szűrésben elengedhetetlen feltétele a program sikeres végrehajtásának, melyhez szükséges az új kompetencia megbecsülésének, elismertségének a növelése.

Kulcsszavak: méhnyakszűrés, védőnő, Magyarország

A B S T R A C T
Recently, responsibilities for health visitors have been supplemented by cervical screening for public health purposes. The aim of our study is to reveal the professional attitude and opinion about the service among the health visitors who took part in the preparatory training for cervical screening.
Questionnaire surveys were conducted among the health visitors, who participated in the training (n=485). Following descriptive statistical analyzes, factor analysis was performed using a twosample t test, a Mann Whitney test, and a linear and binary regression model. We examined the differences between the professional attitudes of the health visitors currently screening (n=98) and those previously screened (n=100) at the time of data collection, as well as the factors determining the positive experiences related to screening.
Examining using a linear regression model, we found that motivational (external and internal) factors (both: p <0.01) and screening participants as supporting factors (p = 0.006) positively influence the screening experiences of health visitors, while low material and moral esteem of screening activity significantly (p = 0.003) reduces it. The participation of health visitors in screening is an essential condition for the successful implementation of the program, which requires an increase in the appreciation and recognition
of the new competence.

Keywords: cervical cancer screening, health visitor, Hungary

---

¹ Szombathelyi Egészségügyi és Kulturális Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete, Szombathely (e-mail: luca990130@gmail.com)
² PTE ETK, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Szombathely (e-mail: ilona.karacsony@etk.pte.hu
ORCID- azonosító: 0000-0003-3336-9376

A B S Z T R A K T
Bevezetés és célkitűzés: Vizsgálatunk során feltártuk a II. és III. trimeszterben lévő várandósok életmódját, mentális egészségi állapotát, kapcsolati rendszereik minőségét.
Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatásunkban II. és III. trimeszterben lévő várandósok (n=540) vettek részt. Szakértői, kényelmi mintavétellel on-line felületen megvalósuló felmérésünk saját szerkesztésű és standard (MSPSS, IBM, STAI Állapotszorongás, EPDS, Pszichoszociális mérőskála) kérdőívek segítségével történt. Adataink elemzéséhez Pearson-, Spearman korrelációt, ANOVA-próbát, t-próbát, chi2 próbát (p<0,05) használtunk.
Eredmények: A gesztációs kor növekedése önmagában nem emelte meg a szorongás és a hangulati állapot szintjét illetve annak kialakulásának arányát sem (p> 0,05). A magas rizikójú várandósság és a szorongás szint, illetve a pszichoszociális stressz mértéke között összefüggés volt igazolható (p <0,05). A család valamint a jelentősen mások általi társas támogatás és a szorongásszint között gyenge negatív irányú, míg a barátok, illetve a társas támogatás összesített értéke esetében biztos, de gyenge negatív szignifikáns kapcsolatot mutattunk ki (p <0,05). Azoknál a várandósoknál, akiket támogattak a barátaik, kevesebb esetben fordult elő magas szintű szorongás (p <0,05). Társas támogatáson belül nem maga a családi állapot volt számottevő, sokkal inkább annak minősége, az antenatalis szorongás szintjét jelentősen növelte a társ csökkenő gondoskodásának a mértéke (p <0,05).
Következtetés: A társas támogatás hiánya jelentős mértékben képes befolyásolni a várandósok lelki állapotát negatív irányba. A védőnői munka során sokkal szélesebb körűen kell foglalkozni a várandósok lelki egészségével, valamint biztosítani kell számukra a pozitív családtervezés lehetőségét. Várandósgondozás során figyelmet kell fordítani a hangulati állapot változásának szűrésére, mellyel elősegíthetjük a korai felismerést, ami a korai kezelés lehetőségét vonja maga után.

Kulcsszavak: várandós, szorongás, rizikófaktor, társas támogatás

A B S T R A C T
Introduction and objective: In the course of our study we examined the lifestyle, quality of relationship systems and mental state of women in the second and third trimester of their pregnancy.
Participants and method: Gravidas in their second or third trimester participated in our quantitative, cross-sectional study with targeted, expert sampling method (n=540). An on-line survey with self-administered and standard (MPSS, IBM, STAI, EPDS, Paykel’s Psychosocial Scale) questionnaires were used for data collection. Pearson and Spearman’s correlation analysis, ANOVA t-test and chi2-test were used for analysis (p<0.05).
Results: In itself, the increase in gestational age alone increased neither the level of anxiety and mood, nor the rate of its development (p> 0.05). There was a correlation between high-risk pregnancy and anxiety levels as well as the extent of psychosocial stress (p <0.05). There was a weak negative significant relationship between the social support from the family and from significant others and the level of anxiety, while in the case of the total value of friends’ support and social support, a definite but weak negative significant relationship could be shown (p <0.05). Pregnant women who were supported by their friends had a lower incidence of high levels of anxiety (p <0.05). Within social support, the marital status itself was not significant, but rather its quality, the level of antenatal anxiety was significantly increased by the degree of decreasing care of the partner (p <0.05).
Conclusion: The lack of social support could negatively affect the mental health of gravidae. Mental health of pregnant women should be dealt with greater importance by health visitors, also the possibility of positive family planning must be ensured by them. Screening for mood changes should also be done within pregnant care, to be able to diagnose them early and start timely treatment

Keywords: pregnant, anxiety, risk factor, social support

---

¹ Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolási és Szülésznői tanszék, Nyíregyháza
² Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolási és Szülésznői tanszék Nyíregyháza ORCID azonosító: 0000-0002-6672-0268
³ Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolási és Szülésznői tanszék, Nyíregyháza

A B S Z T R A K T
Bevezetés: A perinatális veszteség átélése nehézséget jelent az elszenvedő szülőknek, valamint
az egészségügyi szakembereknek is egyaránt. A kutatás célkitűzései közé tartozott választ kapni,
mennyire megterhelő az ilyen édesanyák ellátása, milyen alternatívák kialakításával javíthatnánk
azokon a tényezőkön, amelyek összefüggést mutatnak a nőket, valamint az egészségügyi dolgozókat
érintő későbbi mentális nehézségek megjelenésével.
Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk saját szerkesztésű online kérdőív kitöltésével,
mellyel feltártuk az egészségügyi dolgozók munkavégzésük sajátosságait, az elméleti és gyakorlati
ismereteket és a megélt nehézségeket. A kérdőívünket 69 szakdolgozó (orvos és szülésznő)
töltötte ki. Az eredmények feldolgozása az SPSS 23.0 szoftver segítségével zajlott.
Leíró statisztikai eljárások mellett, kereszttábla elemzést és Khi négyzet próbát végeztünk.
Eredmény: A halott magzat születését kisérő érzések az 55 év feletti és több, mint 30 éve dolgozó
szakembereket kiséri hosszú távon a legnagyobb mértékben. Tanulmányok és munkavégzés
ideje alatt elsajátított szakmaspecifikus ismeretek hiánya az orvosok körében a legszignifikánsabb.
Az egészségügyi szakdolgozók megítélése szerint, a perinatális palliatív ellátás minősége a megfelelő
munkahelyi körülményekkel, humánerőforrás növelésével javítható leginkább.
Következtetések: A szakemberek munkavégzése során, kevés az egyértelmű palliatív ellátásbeli
instrument a szakdolgozók gyászélményének feldolgozására. Hosszú távon rizikófaktora lehet
a mentális problémák kialakulásának, a pályaelhagyásnak, a kiégési szindróma kifejlődésének.

Kulcsszavak: perinatális veszteség gyász egészségügyi szakdolgozók

A B S T R A C T
Introduction: The perinatal loss is difficult for parents and health professionals as well to
experience it. One of the objectives of the research was to find out how burdensome it is to
care for such mothers, what alternatives could be developed to improve the characteristics
that are associated with the emergence of subsequent mental difficulties affecting women
and health workers.
Method: Cross-sectional study by filling in a self-edited online questionnaire, with which we
examined the peculiarities of their work, the theoretical and practical knowledge, and the
difficulties that they had experienced. Our questionnaire was filled out by 69 employees in
obstetrics. The results were processed using SPSS 23.0 software. In addition to descriptive
statistical procedures, cross-tabulation analysis and Chi-square test were performed.
Result: During the research, we examined the peculiarities of palliative care with emphasis.
The feelings that accompanied the birth of a dead fetus are most prevalent in the long run for
professionals who are over the age of 55 and those who have been working for more than 30
years in this field. The lack of profession-specific knowledge acquired during studies and work is
the most significant among doctors. According to health professionals, the quality of perinatal
palliative care can be improved the best with appropriate workplace conditions and increasing
human resources.
Conclusions: There are few clear palliative care instruments to process the grief experience
of the professionals. In the long run, this can be a risk factor of the development of mental
problems, career abandonment, and the development of burnout syndrome.

Keywords: perinatal loss, grief, health professionals

---

¹ Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Kaposvári Képzési Központ
² Báta Község Önkormányzata
³ Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Szombathelyi Képzési Központ Védőnői és Prevenciós Tanszék, tanszékvezető
Szombathelyi Képzési Központ képzési igazgató, ORCID azonosító: 0000-0002-2849-1310
4Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Szombathelyi Képzési Központ, ORCID azonosító: 0000-0003-3336-9376

A B S Z T R A K T
A vizsgálat célja: A nők elleni párkapcsolati erőszak a testi, lelki egészséget veszélyeztető globális probléma. A kutatás célja felmérni a nők bántalmazásának gyakoriságát, rizikótényezőit, a mentális egészségre gyakorolt hatását és rámutatni a védőnők prevenciós lehetőségeire.
Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatás, retrospektív elemeket tartalmazott. A nem véletlenszerű mintavétel kérdőívét online, anonim módon 274 nő töltötte ki. Elemzésre leíró statisztika, Khi-négyzet és Fisher’s Exact teszt készült.
Eredmények: A minta 44,5%-át érte élete során párkapcsolati abúzus. A bántalmazottak 73%-a többféle bántalmazási formát átélt. Rizikót növelte az alacsony kvalifikáció (p=0,013), az átlag alatti anyagi helyzet (p=0,012), a család történetében előforduló bántalmazás (p<0,001). Körükben a mentális betegségek (p<0,001), az öngyilkossági kísérletek (p<0,001) szignifikánsan megemelkedtek.
Következtetések: A védőnők időben történő segítségnyújtása életet menthet és megelőzheti a későbbi negatív következményeket.

Kulcsszavak: párkapcsolati eroszak, mentális betegségek, öngyilkosság, védono

A B S T R A C T
Aim of study: Domestic violence is a global problem which threatens the physical and mental health. Aim of the research is to assess the frequency, the risk factor and the impact on mental health of abuse, highlighting the preventive possibilities of health visitors.
Material and method: Quantitative, cross-sectional study, retrospective elements included. The non-randomized questionnaire was completed anonymously online by 274 women. Descriptive statistics, Chi-square, and Fisher’s Exact test were prepared for analysis.
Results: 44.5% of the sample experienced domestic abuse during their lifetime. 73% of those abused experienced multiple forms of abuse. Low qualification (p=0.013), below average financial situation (p=0.012) and abuse in family history (p<0.001) increased the risk of abuse. Among them, mental illnesses (p <0.001) and suicide attempts (p<0,001) increased significantly.
Conclusions: Health visitors timely help can save lives and prevent future negative consequences.

Keywords: domestic violence, mental illness, suicide, health visitor

---