A perinatális veszteség miatti gyász jelenségének vizsgálata az orvosok és szülésznők körében

¹ Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolási és Szülésznői tanszék, Nyíregyháza
² Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolási és Szülésznői tanszék Nyíregyháza ORCID azonosító: 0000-0002-6672-0268
³ Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolási és Szülésznői tanszék, Nyíregyháza

A B S Z T R A K T
Bevezetés: A perinatális veszteség átélése nehézséget jelent az elszenvedő szülőknek, valamint
az egészségügyi szakembereknek is egyaránt. A kutatás célkitűzései közé tartozott választ kapni,
mennyire megterhelő az ilyen édesanyák ellátása, milyen alternatívák kialakításával javíthatnánk
azokon a tényezőkön, amelyek összefüggést mutatnak a nőket, valamint az egészségügyi dolgozókat
érintő későbbi mentális nehézségek megjelenésével.
Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk saját szerkesztésű online kérdőív kitöltésével,
mellyel feltártuk az egészségügyi dolgozók munkavégzésük sajátosságait, az elméleti és gyakorlati
ismereteket és a megélt nehézségeket. A kérdőívünket 69 szakdolgozó (orvos és szülésznő)
töltötte ki. Az eredmények feldolgozása az SPSS 23.0 szoftver segítségével zajlott.
Leíró statisztikai eljárások mellett, kereszttábla elemzést és Khi négyzet próbát végeztünk.
Eredmény: A halott magzat születését kisérő érzések az 55 év feletti és több, mint 30 éve dolgozó
szakembereket kiséri hosszú távon a legnagyobb mértékben. Tanulmányok és munkavégzés
ideje alatt elsajátított szakmaspecifikus ismeretek hiánya az orvosok körében a legszignifikánsabb.
Az egészségügyi szakdolgozók megítélése szerint, a perinatális palliatív ellátás minősége a megfelelő
munkahelyi körülményekkel, humánerőforrás növelésével javítható leginkább.
Következtetések: A szakemberek munkavégzése során, kevés az egyértelmű palliatív ellátásbeli
instrument a szakdolgozók gyászélményének feldolgozására. Hosszú távon rizikófaktora lehet
a mentális problémák kialakulásának, a pályaelhagyásnak, a kiégési szindróma kifejlődésének.

Kulcsszavak: perinatális veszteség gyász egészségügyi szakdolgozók

A B S T R A C T
Introduction: The perinatal loss is difficult for parents and health professionals as well to
experience it. One of the objectives of the research was to find out how burdensome it is to
care for such mothers, what alternatives could be developed to improve the characteristics
that are associated with the emergence of subsequent mental difficulties affecting women
and health workers.
Method: Cross-sectional study by filling in a self-edited online questionnaire, with which we
examined the peculiarities of their work, the theoretical and practical knowledge, and the
difficulties that they had experienced. Our questionnaire was filled out by 69 employees in
obstetrics. The results were processed using SPSS 23.0 software. In addition to descriptive
statistical procedures, cross-tabulation analysis and Chi-square test were performed.
Result: During the research, we examined the peculiarities of palliative care with emphasis.
The feelings that accompanied the birth of a dead fetus are most prevalent in the long run for
professionals who are over the age of 55 and those who have been working for more than 30
years in this field. The lack of profession-specific knowledge acquired during studies and work is
the most significant among doctors. According to health professionals, the quality of perinatal
palliative care can be improved the best with appropriate workplace conditions and increasing
human resources.
Conclusions: There are few clear palliative care instruments to process the grief experience
of the professionals. In the long run, this can be a risk factor of the development of mental
problems, career abandonment, and the development of burnout syndrome.

Keywords: perinatal loss, grief, health professionals