Nők demográfiai jellemzői a XXI. században (létszám, iskolázottság, életkilátások)

A B S Z T R A K T
A nők demográfiai jellemzőit vizsgáltuk röviden, az iskolai végzettségre fókuszálva. Ez a munka bevezető, gondolatébresztő, csak átlagos értékeket közöl, részletesebb elemzés későbbre halasztódik. Ismerteti a cikk a népesedésszám csökkenését és azt enyhíteni akaró, termékenység emelését célzó családpolitikai intézkedéseket. A szülőképes korú nők létszáma 2001-től 2021-re csökkent, ebből a 20 29 éves korosztály létszáma jelentősen, 30%-kal lett kevesebb. Az iskolai végzettségre vonatkozó értékek 2011. és 2016. évre adtuk meg. Csökkent az alapiskolázottak részaránya, emelkedett a legalább középfokú végzettségűek száma és aránya. 2016-ban a 15 éves és idősebb nők 4,2%-a nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. Felsőfokú tanulmányokat befejezte több mint egyötödük. Az iskolázottság emelkedett. Magyarországon évben a született gyermekek 69,5%-a házasságban jött világra, a szülő nők közül legtöbb (30 636) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, ez 33,2%. A középfokú végzettségű nők 30 281 gyermeket szültek. A házas szülő nők 42,6%-a felsőfokú végzettségű. A halálozási adatok vizsgálatára iskolai végzettség szerinti a standardizált halálozási arányszámokat számoltam ki. Demográfiában használatos mutató, megbízható, kisebb érték jelezi a jobb életkilátásokat. 2016. évben a 15 éves és idősebb nőkre kiszámolt standardizált halálozási arányszámok értéke 11,4 lett, A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőkére 7,5 adódott, középfok esetében 8,3 az eredmény. A legalacsonyabb iskolai végzettségűekre 13,7-et kaptam. A magasabb iskolai végzettségűek halálozása alacsonyabb, vagyis felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők életkilátásai jobbak, mint a középfokúaké vagy az alapfokú végzettségűeké. Megállapítható tehát, hogy az iskolázottság kedvezően hat az életkilátásokra.

Kulcsszavak: Népesség, családpolitika, iskolázottság, termékenység, halálozás

A B S T R A C T
We examined the demographic characteristics of women, focusing on educational attainment. This work is introductory, thought-provoking, and a more detailed analysis is postponed for a later study. The article describes the decrease in population and family policy measures to increase fertility. The number of women of childbearing age decreased between the years 2001 and 2021, of which the number of women aged 20-29 decreased significantly by 30%. The values for educational attainment are given between the years 2011 and 2016. The share of women with only primary school education has decreased, and the number and proportion of people with at least secondary education have increased. In 2016, 4.2% of women aged 15 and over did not complete 8 grades of primary school. More than one-fifth of them have completed higher education. Education has risen. In Hungary, in 2020, 69.5% of children were born in married families, and most of the parent women (30,636) had a tertiary education, which is 33.2%. Women with a secondary education gave birth to 30,281 children. Furthermore, 42.6% of married women have tertiary education.
To examine the mortality data, I calculated the standardized mortality rates according to education. This reliable indicator is used in demography, lower values indicate better life prospects. In 2016, the value of the standardized mortality rates calculated for women aged 15 and older became 11.4, for those with tertiary education it was 7.5, and for those with only secondary school education the result was 8.3. I got 13.7 for those with the lowest education. Those with higher education have a lower mortality rate, meaning that those with tertiary education have a better life expectancy than those with secondary or tertiary education. Thus, it can be stated that education has a positive effect on life expectancy.

Keywords: Population, family policy, education, fertility, mortality