A kiterjesztett hatáskörű ápolók szerepe a COPD-ben szenvedő betegek gondozásában

¹ Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, Budapest
² Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet
³ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Alapozó, Szülésznői és Védőnői Intézet
⁴ Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet, Oxyológiai, Sürgősségi Ellátási Tanszék
⁵ Országos Mentőszolgálat, Nyugat-Dunántúli Régió
⁶ Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Szombathelyi Képzési Központ

---

Rövidítések jegyzéke
APN – advance practice nurse (kiterjesztett hatáskörű ápoló)
ÁE – általános egészségi állapot
Brief IPQ – Brief Illness Perception Questionnaire (Rövid Betegségpercepció Kérdőív)
COPD – krónikus obstruktív tüdőbetegség
CAT – COPD Assessment Test (COPD Állapotfelmérő Teszt)
FEV1% –a teljes vitálkapacitás 1 sec alatt kilélegzett térfogat százalékos értéke
FT – fizikai teljesítmény
IL-17 – interleukin-17
ME – mentális egészség
mMRC – Modified Medical Research Council Dyspnea Scale (Módosított nehézlégzés skála)
MMAS – Morisky Medication Adherence Scale (Morisky Terápiahűség Kérdőív)
SE – szerep, emocionális korlátozottsága
SF – szerep, fizikai korlátozottsága
SF – 36 –The Short Form 36 Health Survey Questionnaire (SF-36 általános életminőséget felmérő kérdőív)
TF – testi fájdalom
TT – társadalmi tevékenység
VT – vitalitás
WHO – World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet)

A B S Z T R A K T
Vizsgálat célja: Világszerte 328 millió ember szenved krónikus obstruktív tüdőbetegségben COPD-ben és a világ 3. vezető halálokává vált 2016 óta. Vizsgálatunk célja felmérni a COPD-s betegek tüneteit, életminőségüket és az alkalmazott terápiához társuló terápiahűséget.
Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatást végeztünk 2023. október 1. – 2024. január 31. között. Nem véletlenszerű, célirányos mintavétel során célcsoportunk a legalább 2 éve diagnosztizált COPD-s betegekből áll, akik fél éven belül részt vettek spirometriai vizsgálaton (n=105). Kizárásra kerültek az akut tüdőgyulladással vagy megfázással küzdő személyek (n=15). Az adatgyűjtés saját szerkesztésű és validált kérdőívekből (CAT, mMRC, SF-36, MMAS és Brief IPQ) állt.
Eredmények: A válaszadók közül 64 fő (61%) nő, 41 fő (39%) férfi, az átlagéletkoruk 61,1 ± 9,62 év. A terápiahűség az általános egészségi állapottal összefüggésben van (p<0,05). A fizikai aktivitás szignifikáns különbséget mutat a dohányzási státusszal és a dyspnoe mértékével (p<0,05). A betegség megélése és a mentális státusz között a kapcsolat szignifikáns (p<0,05).
Következtetés: A COPD-s betegek tüneteinek súlyosságát nagymértékben befolyásolja a dohányzás és a rossz adherencia. A betegek alacsony terápiahűsége következtében rossz fizikai aktivitással rendelkeznek, ami az általános egészségi állapotra is negatív hatással van. Az APN szerepet vállalhatna a CODP-s betegek terápiás ismereteinek bővítésében, azáltal, hogy oktatási anyagokat biztosítana, mely várhatóan pozitív irányba befolyásolná az életminőséget.

Kulcsszavak: COPD, életminőség, terápiahűség, dyspnoe, dohányzás

A B S T R A C T
Background: Chronic Obstructive Pulmonary Disease (COPD) affects 328 million individuals worldwide, and has become the third leading cause of death globally since 2016. The aim of our study was to assess the symptoms, quality of life and therapeutic adherence of patients with COPD.
Methods: We conducted a quantitative, cross-sectional descriptive survey between October 1, 2023, and January 31, 2024. Through nonrandom, purposive sampling, our target population comprised COPD patients diagnosed for at least 2 years, who underwent spirometry testing within the last six months (n=105). Exclusion criteria included individuals suffering from acute pneumonia or influenza-related colds (n=15). Data collection consisted of self-edited and validated questionnaires (CAT, mMRC, SF-36, MMAS and Brief IPQ).
Results: The average age of participants were 61.1 ± 9.62 years. Therapeutic adherence is associated with general health (p<0.05). Physical activity has a significant difference with smoking status and degree of dyspnea (p<0.05). The relationship between experiencing illness and mental status is significant (p<0.05).
Conclusions: The severity of COPD symptoms is significantly influenced by smoking and poor adherence. Patients with poor therapeutic adherence exhibit low physical activity levels, negatively impacting their general health.

Keywords: COPD, quality of life, therapeutic adherence, dyspnea, smoking