Általános iskolás tanulók iskola-egészségügyi szűrővizsgálati eredményeinek longitudinális vizsgálata, a túlsúly és az elhízás rizikócsoportjainak, tendenciáinak megismerése

¹ Ifjúsági szakvédőnő MSc, Tatai Egészségügyi Alapellátó Intézmény
² Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Alapozó, Szülésznői és Védőnői Intézet, Szombathely

A B S Z T R A K T
A vizsgálat célja: Kutatásunk célja a túlsúlyt és az elhízást befolyásoló tényezők elemzése, figyelembe véve az időbeli változókat, a nemi különbséget, a testmozgást és a nemzetiségi hovatartozást.
Anyag és módszer: Retrospektív, longitudinális kutatásunk keretében a 2015/2016 tanévében beíratott tanulók szűrővizsgálati adatainak elemzését végeztük el a 2022/2023 tanévig kétmintás t-próbával, χ2 próbával (p<0,05) SPSS 22 és MS Excel 2016 szoftverek segítségével.
Eredmények: A diákok 11,73%-a alultáplált, 66,67%-normál tápláltsági állapotú, 13,64%-a túlsúlyos és 7,72% -a elhízott volt. Nem jellemző a 2. osztályban mért túlsúly megmaradása 8. osztályos korra fiúknál (p>0,05). Megfigyelhető a lányok 4. osztálytól 6. osztályos korig mutatkozó gyarapodási kiugrása (p<0,05), valamint a 6. osztálytól 8. osztályig fiúknál észlelhető kiugrás (p<0,05). Az iskolai keretek között végzett többletmozgás nem jelent előnyt túlsúly, elhízás megelőzésében (p>0,05). Nem volt szignifikáns különbség túlsúlyt /elhízást tekintve roma, illetve nem roma tanulók között a 2. osztályos bemeneti méréshez viszonyított 8. osztályos kimeneteli eredményt tekintve (p>0,05). Viszont a felső tagozatos eredményeket tekintve jelentős különbségek mutatkoztak roma és nem roma tanulók testtömeg értékeiben (p<0,05).
Következtetés: A túlsúly és az elhízás, valamint az alultápláltság jelenléte a vizsgált mintában hasonló arányú nemzeti / nemzetközi adatokhoz viszonyítva. Valamennyi tanuló számára további csoportos, illetve kiscsoportos edukációs fejlesztések indokoltak az egészséges táplálkozás, testmozgás tekintetében, túlsúly, elhízás megelőzése érdekében.

Kulcsszavak: túlsúly / elhízás, általános iskolai tanulók, nem, etnikai hovatartozás

A B S T R A C T
Aim: The aim of our research was to obtain information regarding the development of overweight and obesity and its change over time, gender differences, taking physical education and minority factors into account.
Material and methods: Within the scope of our retrospective and longitudinal research, we have analyzed screening test data of students enrolled in the 2015/2016 academic year until the 2022/2023 academic year with a two-sample t-test, χ2 test (p<0.05) by means of SPSS 22 and MS Excel 2016 software.
Result: 11.73% of the students were malnourished, 66.67% of them were in normal nutritional status, 13.64% of them were overweight and 7.72% of them were obese. Based on the results of the research, persistence of overweight measured in the 2nd grade is not typical for the 8th grade age of boys (p>0.05). Jump in weight gain for girls from 4th grade to 6th grade (p<0.05) as well as increase in weight gain for boys from 6th grade to 8th grade (p<0.05) is awareness raising. Based on the results obtained, more school physical education does not provide an advantage in terms of preventing overweight and obesity (p>0.05). There was no significant difference between Roma and non-Roma students regarding to overweight/obesity in terms of the 8th grade output result compared to the 2nd grade input measurement (p>0.05). However, there are significant differences in the body weight values of Roma and non-Roma students in terms of upper grade results (p<0.05).
Conclusions: Considering the results of the research, presence of overweight, obesity as well as malnutrition in the examined sample is evident. Therefore, further educational, group and small group developments are justified for all students in terms of healthy nutrition, physical activity, in order to prevent overweight and obesity.

Keywords: overweight, obesity, primary school student, gender, ethnicity