2026. // 5. évfolyam // 3. szám

---

^1-4 London South Bank University, College of Health and Life Sciences, School of Nursing and Midwifery, United Kingdom
^5-6 University of Pecs Faculty of Health Sciences, Institute of Emergency Care, Pedagogy of Health and Nursing Sciences, Hungary

A B S T R A C T
Aim: To evaluate Adult Nursing BSc students’ perceptions of a simulated practice session on Airway, Breathing, Circulation, Disability, and Exposure (ABCDE) assessment and seizure management, and to compare this approach with other teaching methods. Methods: A longitudinal mixed-methods study was conducted in 2025 in Phase 1, immediately after simulation (May) and Phase 2, after a 6-week clinical placement (August). Students completed two surveys (SET-M n=40; bespoke questionnaire n=45). Quantitative data were analysed using descriptive statistics and the non-parametric Friedman test. Results: Students gave high scores (87–95%) on the SET-M, indicating that the simulation session contributed to learning and increased confidence in ABCDE assessment and seizure management. Compared to other teaching methods, simulation ranked mid-range and not significantly lower, with only seizure management learning in placement ranking significantly lower (Friedman test: p<0.001). Conclusion: Simulation enhanced learning and confidence but ranked mid-range, highlighting its role in addressing limited clinical exposure and informing curriculum design.

Keywords: Simulated practice learning, seizure management, ABCDE assessment, nursing education

A B S Z T R A K T
Célkitűzés: A felnőttápolás BSc szakos hallgatók percepcióinak értékelése egy szimulációs gyakorlati foglalkozás kapcsán, amely a légút (Airway), légzés (Breathing), keringés (Circulation), idegrendszer (Disability) és egész-test/környezet (Exposure) szerinti (ABCDE) állapotfelmérésre, valamint a görcsrohamok ellátására fókuszált; továbbá e megközelítés összehasonlítása más oktatási módszerekkel. Módszerek: 2025-ben longitudinális, vegyes módszertanú vizsgálatot végeztünk az 1. fázisban közvetlenül a szimulációt követően (májusban), míg a 2. fázisban egy 6 hetes klinikai gyakorlat után (augusztusban). A hallgatók két kérdőívet töltöttek ki (SET-M, n=40; saját szerkesztésű, n=45). Az adatokat leíró statisztikával és Friedman-teszttel elemeztük. Eredmények: A hallgatók magas pontszámokat értek el a SET-M kérdőíven (87–95%), ami arra utal, hogy a szimulációs foglalkozás hozzájárult tanulásukhoz, valamint növelte az állapotfelméréssel és a görcsrohamok ellátásával kapcsolatos magabiztosságukat. A többi oktatási módszerhez viszonyítva a szimuláció közepes (de nem szignifikánsan rosszabb) értékelést kapott. Egyedül a görcsrohamok klinikai gyakorlat során történő ellátásának elsajátítását értékelték szignifikánsan gyengébben (Friedman-teszt: p<0,001). Következtetés: A szimuláció elősegítette a tanulást és növelte a hallgatók önbizalmát, de összehasonlításban közepes értékelést kapott. Eredményeink rámutatnak a szimuláció szerepére a korlátozott klinikai tapasztalatszerzési lehetőségek kompenzálásában, valamint a tanterv fejlesztésének támogatásában.

Kulcsszavak: szimulációalapú gyakorlati tanulás; görcsrohamok ellátása; ABCDE-állapotfelmérés; ápolásképzés

---

¹ PTE ETK Egészségtudományi Alapozó, Szülésznői és Védőnői Intézet, Prevenciós és Perinatális Tanszék
² PTE ETK Egészségbiztosítási Intézet, Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Szervező Tanszék
³ PTE ETK Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet

A B S Z T R A K T
A vizsgálat célja: A kutatásunk célja, hogy feltérképezzük, hogy a szülésznők mennyire ismerik a fájdalomcsökkentő lehetőségeket, ide sorolva az alternatív fájdalomcsökkentő módszereket is. Anyag és módszer: A célcsoportba azok az OKJ-s vagy egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkező szülésznők kerültek, akik szülőszobán, gyermekágyas osztályon vagy terhespatológián dolgoztak (N=100). Felmérésünk adatgyűjtését online felületen végeztük, önkitöltős kérdőívvel, anonim módon. Az adatokat leíró statisztikai elemzés mellett matematikai módszerekkel (χ2-próba, kétmintás t-próba) jellemeztük (p<0,05). Eredmények: A szülésznők átlagosan 67%-os eredményt értek el a tudásteszten, ez 20,9±5,6 (min: 9, max: 30) pontszámot jelentett. Sem a szocio-demográfiai jellemzők (iskolai végzettség, lakóhely, életkor), sem a munkahelyi háttér (munkahely típusa, munkatapasztalat) nem befolyásolta az ismeretszintet (p>0,05). Az ismeretszint és a fájdalomkezeléssel szemben mutatott attitűd között összefüggés (r=0,37, p<0,01) található. Következtetések: A vajúdás alatti fájdalomcsillapításról érdemes a felsőoktatásban a szülésznő hallgatók részére bővebb és mélyebb ismereteket nyújtani, továbbá az alternatív terápiás lehetőségeket is megismertetni velük.

Kulcsszavak: fájdalomcsillapítás, szülés, alternatív fájdalomkezelés, szülésznők, ismeretszint

A B S T R A C T
Aim: To explore midwives’ knowledge of pain relief options during labour, including non-pharmacological and other alternative pain relief methods. Materials and methods: The target population consisted of midwives with vocational (OKJ) or college/university degrees working in delivery rooms, postnatal wards or antenatal units (N=100). A self-administered online questionnaire was used for data collection. Data were analysed using descriptive and inferential statistics (chi-square test, t-test; p<0.05). Results: Midwives achieved an average score of 67% on the knowledge test, corresponding to 20.9±5.6 points (min: 9, max: 30). Neither the socio-demographic characteristics (educational attainment, place of residence, age) nor the work-related background (type of workplace, work experience) influenced the level of awareness (p>0.05). There was a statistically significant association between knowledge level and attitudes towards pain management (r=0.37, p<0.01). Conclusions: Midwifery education should place greater emphasis on labour pain management, providing more in-depth knowledge and introducing students to a wider range of non-pharmacological and alternative therapeutic options.

Keywords: pain relief, labour, non-pharmacological pain management, midwives, knowledge level

---

¹ PTE Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Klinikai Szakgyógytorna és Mozgásrehabilitációs Tanszék
² Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi Technikum és Művészeti Szakgimnázium

A B S Z T R A K T
Bevezetés: A szülés utáni depresszió (PPD) a perinatális időszak egyik leggyakoribb, klinikai szempontból is jelentős szövődménye. Korai felismerését a szülők ismerethiánya és a társadalmi stigma egyaránt akadályozhatja. Célkitűzés: Célunk a PPD-vel kapcsolatos szülői ismeretek és attitűdök, valamint a szülési komplikációk, az alvásminőség és a depresszív tünetek összefüggéseinek feltárása volt. Anyag és módszer: Online kérdőíves adatgyűjtés zajlott 2025 szeptember és 2026 március között (N=107). A depresszív tünetek mérésére az EPDS skálát, az ismeretek és attitűdök vizsgálatához saját kérdéssort alkalmaztunk. Eredmények: Az ismeretek és attitűdök között szignifikáns korreláció igazolódott (r=0,372; p<0,001). A stigmától való félelem szorosan összefügg a segítségkérés halasztásával (r=0,512; p<0,001). Az iskolai végzettség szignifikáns prediktora a tudásszintnek (R²=0,103; p=0,001). A szülési komplikáció és az alvásmennyiség nem mutatott szignifikáns összefüggést az EPDS-pontszámmal. Következtetés: A stigmaellenes intervenciók és az iskolai végzettséghez igazított edukáció – védőnői tanácsadásba ágyazva – kulcsszerepet játszanak a PPD korai felismerésében és a segítségkérési hajlandóság növelésében.

Kulcsszavak: szülés utáni depresszió, EPDS, ismeretek, attitűd, stigma

A B S T R A C T
Background: Postpartum depression (PPD) is one of the most common and clinically severe complications of the perinatal period. Objective: The aim of this quantitative, cross-sectional study was to explore parental knowledge and attitudes regarding PPD, and to examine associations with birth complications, sleep quality, and depressive symptoms. Material and method: An online questionnaire-based study was conducted between September 2025 and March 2026 (N=107). Depressive symptoms were measured with the validated Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS), while knowledge and attitudes were assessed with a self-developed questionnaire. Results: Knowledge and attitudes were significantly correlated (r=0.372; p<0.001). Fear of stigma was strongly associated with delayed help-seeking (r=0.512; p<0.001). Educational attainment significantly predicted knowledge level (R²=0.103; p=0.001). Conclusion: Anti-stigma interventions and education tailored to educational attainment – embedded in public health nursing counselling – play a key role in the early recognition of PPD and in increasing willingness to seek help.

Keywords: postpartum depression, EPDS, knowledge, attitude, stigma

---

¹ PTE, Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Klinikai Szakgyógytorna és Mozgásrehabilitációs Tanszék
² Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi Technikum és Művészeti Szakgimnázium

A B S Z T R A K T
Bevezetés: A nőgyógyászati endokrin betegségek világszerte nők millióit érintik, melynek diagnózisa gyakran éveket késik; a Z generáció egészségműveltsége és e kórképek pszichoszociális terhei kevéssé kutatottak. Célkitűzés: Célunk a Z generációhoz tartozó nők hormonális egészségműveltségének és a tünetek pszichoszociális hatásainak felmérése volt. Anyag és módszer: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 220, közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytató Z generációs nő vett részt. Az egészségműveltséget objektív kérdésekkel, az attitűdöt Likert-skálákkal mértük; az összefüggéseket kétmintás t-próbával, khi-négyzet próbával és Pearson-korrelációval elemeztük (p<0,05). Eredmények: Az átlagéletkor 18,17±2,55 év volt. A rendszeresen sportoló és/vagy diétázó lányok 71%-ának menstruációja volt rendszertelen, közülük 76% nem fordult nőgyógyászhoz. Szignifikáns összefüggést találtunk az online segítségkérés és a panaszok eltitkolása között (p=0,039); az egészségügyi képzésben tanulók tudása szignifikánsan magasabb volt (p=0,008). Következtetés: A kórképek már középiskolás korban is jelentős pszichoszociális terhet jelentenek; az alacsony egészségműveltség és a fájdalom normalizálása hátráltatja a korai diagnózist, ami rendszerszintű edukációt igényel.

Kulcsszavak: Z generáció, nőgyógyászati endokrin betegségek, egészségműveltség, pszichoszociális hatás

A B S T R A C T
Background: Gynecological endocrine disorders affect millions of women worldwide and diagnosis is often delayed by years; health literacy and psychosocial burden in Generation Z are under-researched. Objective: To assess hormonal health literacy and the psychosocial impact of gynecological endocrine symptoms among Generation Z women. Methods: In this cross-sectional questionnaire study, 220 Generation Z women in secondary or tertiary education participated. Health literacy was measured with objective questions and attitudes with Likert scales; associations were analyzed using two-sample t-tests, chi-square tests, and Pearson correlation analyses (p<0.05). Results: Mean age was 18.17±2.55 years. Among those exercising regularly and/or dieting, 71% had irregular menstruation, of whom 76% had never consulted a gynecologist. Online help-seeking was significantly associated with concealing symptoms (p=0.039); healthcare students had significantly higher levels of knowledge (p=0.008). Conclusion: These disorders already impose a psychosocial burden on high-school-aged girls; low health literacy and normalization of pain delay diagnosis, underscoring the need for systemic education.

Keywords: Generation Z, gynecological endocrine disorders, health literacy, psychosocial impact