A védőnői hivatás átalakulása és mindennapjai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1950 és 1989 között

¹ Debreceni Egyetem
² Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vármegyei Kórház
³ Debreceni Egyetem
⁴ Debreceni Egyetem

A B S Z T R A K T
A vizsgálat célja: Feltárni a védőnői hálózat 1950 és 1989 közötti fejlődését Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, és igazolni, hogy a hivatás átalakulása hozzájárult a lakossági életszínvonal növekedéséhez az országos változásokhoz viszonyítva is. Anyag és módszer: Levéltári és könyvtári kutatómunka (Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, Dr. Kállay Rudolf Orvostudományi Szakkönyvtár, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár), KSH-statisztikák elemzése, orvosi és szaksajtó feldolgozása (Arcanum, Hungaricana, Matarka adatbázisok), valamint három nyugalmazott, a vizsgálati időszakban aktív védőnővel készített félig strukturált interjú (2024. december 13–14.). Eredmények: A csecsemőhalálozás a vármegyében 1950-ben 108,7 ezrelékes csúcsról 1985-re 24,4 ezrelékre csökkent. A gondozási körök száma 91-ről (1954) 133-ra (1963) nőtt, a védőnői állások száma 111-ről 292-re emelkedett 1985-re. A szülőotthoni hálózat 1948-tól fokozatosan épült ki, az intézeten belüli szülések aránya (kórházban és szülőotthonban együttesen) 5,1%-ról (1947) 95,5%-ra (1965) nőtt. Az anyatejgyűjtő állomások létrehozása és működése (Nyíregyháza, Kisvárda, Nyírbátor) a koraszülöttek ellátásában kulcsszerepet játszott. Az interjúk részletesen bemutatják a falusi és városi életkörülmények közötti különbségeket, a babonák elleni küzdelmet, a roma közösségek speciális egészségügyi kihívásait és a védőnői mindennapok valóságát. Következtetések: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye periférikus elhelyezkedése és szociális hátrányai ellenére képes volt követni az országos fejlődési tendenciákat a védőnői, illetve az életkezdeti időszakban. A védőnők kulcsszerepet játszottak a csecsemőhalandóság csökkentésében, az egészségnevelésben és a hátrányos helyzetű közösségek elérésében. A hivatás négy fejlődési periódusa jól tükrözi a politikai-társadalmi változások egészségügyre gyakorolt hatását.

Kulcsszavak: védőnő, csecsemőhalálozás, egészségpolitika, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

A B S T R A C T
Objective: To explore the development of the health visitor (HV) network in Szabolcs-Szatmár-Bereg County between 1950 and 1989, and to demonstrate that the transformation of the profession contributed to improving the living standards of the population, even when compared to national trends. Material and methods: Archival and library research (National Archives of Hungary, Szabolcs-Szatmár-Bereg County Branch; Dr. Rudolf Kállay Medical Library; Móricz Zsigmond County Library), analysis of Central Statistical Office data, processing of medical and professional press (Arcanum, Hungaricana, Matarka databases), and three semi-structured interviews conducted with retired health visitors (13–14 December 2024). Results: Infant mortality in the county declined from 108.7 per mille (1950) to 24.4 per mille (1985). The number of care districts grew from 91 (1954) to 133 (1963), and HV posts from 111 to 292 by 1985. The maternity home network expanded from 1948, raising the rate of institutional deliveries from 5.1% (1947) to 95.5% (1965). Breast milk collection stations (Nyíregyháza, Kisvárda, Nyírbátor) played a key role in caring for premature newborns. Interviews reveal differences between rural and urban practice, the struggle against folk beliefs, the specific health challenges of Roma communities, and the daily realities of health visitor work.Conclusions: Despite its peripheral location and social disadvantages, Szabolcs-Szatmár-Bereg County was able to follow national development trends. Health visitors played a key role in reducing infant mortality, in preventive health education, and in reaching disadvantaged communities. The four developmental periods of the profession clearly reflect the impact of political and social changes on healthcare.

Keywords: health visitor, infant mortality, health policy, Szabolcs-Szatmár-Bereg County, socialist healthcare, history of the profession