Press "Enter" to skip to content

Antenatális szorongás és depresszió vizsgálata a szociodemográfiai tényezők tükrében

Pálmainé Gál Mária Erzsébet1
szakvédőnő

Dr. Karácsony Ilona Hajnalka PhD., habil2

egyetemi docens
ORCID azonosító: 0000-0003-3336-9376

Dr. Csákvári Tímea, PhD.3

adjunktus
ORCID azonosító: 0000-0002-3339-4953

Prof. Dr. Pakai Annamária PhD. habil4
egyetemi tanár
ORCID azonosító: 0000-0002-2849-1310

Kapcsolattartó szerző:
Dr. Csákvári Tímea, PhD.
8900 Zalaegerszeg,
Landorhegyi út 33.
timea.csakvari@etk.pte.hu
+36 92 / 323- 020

Antenatális szorongás és depresszió vizsgálata a szociodemográfiai tényezők tükrében

Antenatal Anxiety and Depression in the Light of Sociodemographic Factors

1 Óbuda-Békásmegyer Védőnői Szolgálata
2 PTE ETK Egészségtudományi Alapozó, Szülésznői és Védőnői Intézet, Prevenciós és Perinatális Tanszék
3 PTE ETK Egészségbiztosítási Intézet, Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Szervező Tanszék
4 PTE ETK Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet

A B S Z T R A K T
A vizsgálat célja: Felmérni a depresszió és szorongás mértékét, valamint azok összefüggéseit szociodemográfiai tényezőkkel várandósok körében. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatunkat 2023 október–december között végeztük a 7–40. terhességi hetet betöltött várandósok körében (N=105). Saját készítésű és validált kérdőívekkel (Edinburgh Postnatal Depression Scale [EPDS], Beck Szorongás Leltár [BAI]) gyűjtött adatainkat leíró és matematikai statisztikai módszerekkel (korrelációanalízis, ANOVA, t-próba, χ2-próba) SPSS program használatával elemeztük (p<0,05). Eredmények: A megkérdezettek átlagéletkora 30,09±6,15 év. Az EPDS átlagpontszám 5,95±4,33 pont, míg a BAI átlaga 18,05±8,50 pont. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, az alacsonyabb jövedelemszinten élők, valamint az egyedülállók depresszió rizikóskálán mért értékei magasabbak voltak (p<0,05), azonban az EPDS pontszáma a kórelőzményben szereplő vetéléssel és a gesztációs korral nem mutatott szignifikáns különbséget (p>0,05). Következtetések: A várandósság alatti depresszió növelheti a postpartum depresszió megjelenését. Fontos időben szakemberhez irányítani a kiszűrt várandósokat. A veszélyeztetett csoport számára megfelelő ellátási vonal felkínálása hozzájárul az anya jól-létének és a csecsemő optimális fejlődésének, egészségi kimenetelének elősegítéséhez.

Kulcsszavak: depresszió, szorongás, várandósság, EPDS-skála, védőnő

A B S T R A C T
Objectives: To assess the level of depression anxiety and related sociodemographic factors among pregnant women in Hungary. Materials and methods: We conducted a cross-sectional study among pregnant women between the 7th- 40th weeks of gestation (N=105). Self-designed and validated questionnaires (Edinburgh Postnatal Depression Scale [EPDS], Beck Anxiety Inventory [BAI]), were used analyzed by descriptive statistics and ANOVA, t-test, χ²-test with SPSS software (p<0.05). Results: The mean age was 30.09±6.15 years. The mean EPDS score was 5.95±4.33, the mean BAI score was 18.05±8.50. Participants with lower educational attainment, lower income levels, and those living alone showed higher scores on the depression scale (p<0.05) but did not differ significantly in relation to a history of miscarriage or gestational trimester (p>0.05). Conclusions: Antenatal depression may increase the likelihood of postpartum depression. It is important to refer at-risk pregnant women to specialists. Offering an appropriate care pathway for the at-risk group contributes to the mother’s well-being and promotes the infant’s optimal development and health outcomes.

Keywords: depression, anxiety, pregnancy, EPDS-scale, health visitor

Megszakítás