2025. // 4. évfolyam // 2. szám

---

¹ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
² Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet, Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Szervező Tanszék, Zalaegerszeg

A B S Z T R A K T
Bevezetés: Kutatásunk célja középiskolás diákok és pedagógusok elsősegélynyújtással kapcsolatos tudásszintjének felmérése és az azt befolyásoló tényezők vizsgálata volt.
Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatást végeztünk saját szerkesztésű kérdőíves felméréssel. Nem véletlenszerű, célirányos mintavételt alkalmaztunk egy zalaegerszegi közoktatási intézményben 2023. február–április között 76 fő bevonásával, ebből 19 fő (25%) tanár, míg 57 fő (75%) diák volt. Kutatásunkban egy 15 pontos tudásszintfelmérő tesztet készítettünk, valamint szocio-demográfiai adatokat is mértünk. Leíró statisztika mellett korrelációanalízist, kétmintás t-próbát és varianciaanalízist számoltunk (p<0,05).
Eredmények: A tanárok tudásszintfelmérés eredményének átlagos értéke 10,37±2,30 pont, a diákoké 10,21±2,37 pont (p>0,05). Nincs különbség a jogosítvánnyal rendelkezők és nem rendelkezők között, és a megszerzés éve sem befolyásolja az ismeretszintet (p>0,05). Elsődleges információforrásnak 57,89%-uk jelölte a jogosítványhoz szükséges tanfolyamot, 32,89% tanóra keretén belül, míg 9,21% egyéb módon szerezte tudását. Statisztikailag szignifikáns különbséget találtunk a három csoport átlagértékei között (tanóra: 9,28±1,93 pont, jogosítvány: 10,86±2,17, egyéb: 9,00±3,00 pont; p=0,007). Egyetlen fő kivételével minden résztvevő (n=75; 98,68%) számára fontos lenne az elsősegélynyújtás oktatása az iskolai rendszerben.
Következtetések: Az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek bővítése szükséges, felnőttek és diákok számára egyaránt. Igény mutatkozott a tanórai keretek között szerzett ismeretszerzésre is, ami a diákok jelenlegi leterheltsége mellett is annak fontosságát támasztja alá.

Kulcsszavak: elsősegély, ismeretszint, középiskola, diák, pedagógus

A B S T R A C T
Introduction: The aim of our study was to assess the level of knowledge of first aid among secondary school students and teachers, as well as the factors influencing it.
Material and method: We used non-random, purposive sampling in a public school of Zalaegerszeg, Hungary between February and April, 2023, with the involvement of 76 people, of which 19 (25%) were teachers and 57 (75%) were students. In our research, we designed a 15-point survey to measure knowledge and collected socio-demographic data. In addition to descriptive statistics, correlation analysis, two-sample t-test, and ANOVA were performed (p<0.05).
Results: The mean score on the knowledge test was 10.37±2.30 points for teachers and 10.21±2.37 points for students (p>0.05). There was no difference between those with and without a driving licence, nor was it affected by the year of obtaining it (p>0.05). The primary source of information for 57.89% of participants was the course for obtaining a driving licence, 32.89% acquired their knowledge in a classroom setting, while 9.21% acquired their knowledge through other means. A statistically significant difference was found between the mean scores (classroom setting: 9.28±1.93 points, driving licence course: 10.86±2.17, other: 9.00±3.00 points; p=0.007). All but one participant (n=75; 98.68%) expressed interest in receiving first aid training within the school system.
Conclusions: There was also demand for classroom-based learning, which emphasizes its importance, considering the current workload of students.

Keywords: first aid, knowledge level, secondary school, student, teacher

---

¹ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola
² Sissy Egészség Központ, Körmend
³ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet
⁴ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet, Dietetika Tanszék

A B S Z T R A K T
Bevezetés: A táplálkozási szokások kialakulása gyermekkorban kezdődik, és hosszú távon befolyásolhatja az egészségi állapotot. A családi környezet, különösen az édesanyák szerepe, kiemelkedően fontos az egészségtudatos magatartásformák kialakulásában.
Célkitűzés: Jelen kutatás célja az volt, hogy feltárja az édesanyák iskolai végzettsége és az egyetemi hallgatók élelmiszerműveltségi szintje közötti összefüggéseket, valamint vizsgálja a gyermekkori egészséges táplálkozásra vonatkozó szülői attitűdök hosszú távú hatását.
Anyag és módszer: A kvantitatív, online, keresztmetszeti vizsgálatunkat 1325 hallgató (N=1325) bevonásával 2024. január és július között a Pécsi Tudományegyetemen készítettük. Az élelmiszerműveltség szintjét a magyar nyelvre validált Short Food Literacy Questionnaire (SFLQ-HU) segítségével mértük.
Eredmények: A hallgatók átlagosan 36,47 pontot értek el a maximális 52 pontból. Az édesanyák iskolai végzettsége és az összpontszám között nem volt szignifikáns kapcsolat (p = 0,172), ugyanakkor bizonyos kérdéseknél – például az információk értelmezése és reklámok kritikus megítélése – megfigyelhető volt az iskolai végzettség hatása. Ezzel szemben a gyermekkori egészséges táplálkozásra való szülői törekvés szignifikáns kapcsolatot mutatott a hallgatók élelmiszerműveltségi szintjével és annak több komponensével is (p < 0,05).
Következtetés: Az eredmények alátámasztják a családi nevelés és a szülői minta fontosságát, különös tekintettel a korai életévekben történő edukációra. A jövőbeli egészségnevelési programok során elengedhetetlen a családok, különösen az édesanyák bevonása a táplálkozási szokások hosszú távú fejlesztésébe.

Kulcsszavak: élelmiszerműveltség, egészséges táplálkozás, egyetemi hallgatók

A B S T R A C T
Introduction: Eating habits begin to develop during childhood and can have a long-term impact on an individual’s health. The family environment, particularly the role of mothers, plays a crucial role in shaping health-conscious behaviors.
Objective: This study aimed to explore the relationship between mothers’ educational attainment and the food literacy levels of university students, and to examine the long-term impact of parental attitudes toward healthy eating during childhood.
Materials and Methods: This quantitative, online, cross-sectional study was conducted between January and July 2024 among 1325 students (N=1325) at the University of Pécs. Food literacy was measured using the Hungarian-validated version of the Short Food Literacy Questionnaire (SFLQ-HU).
Results: On average, students scored 36.47 points out of a maximum of 52. There was no significant relationship between mothers’ level of education and the overall food literacy score (p = 0.172). However, some individual items—such as the ability to interpret information and critically assess advertisements—showed a significant association with maternal education. In contrast, students’ perception of how important healthy eating was to their parents during childhood showed a significant relationship with their food literacy levels and several of its components (p < 0.05).
Conclusion: The findings underscore the importance of family education and parental role modeling, especially during early childhood. Future health promotion programs should emphasize the involvement of families—particularly mothers—in the long-term development of healthy dietary habits.

Keywords: food literacy, healthy eating, university students

---

¹ Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Doktori Iskola
² TÉT Platform, Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

A B S Z T R A K T
Az anyatejes táplálás előnyeit és a szoptatás alatti megfelelő táplálkozás fontosságát a tudományos szakirodalom széles körben igazolja. Bár a szoptatás az anyai táplálkozás minőségétől függetlenül is fenntartható, a kiegyensúlyozott táplálkozás javíthatja az anyatej minőségét és mennyiségét.
Az anyai szervezet még jelentős energia- és tápanyaghiány esetén is képes a megfelelő mennyiségű anyatej képzésére (Butte és mtsai., 1984). Az anyatej összetétele részben függ az anya táplálkozásától, az A-, B1-, B2-, B3-, B6-, C- és D-vitamin, valamint a jód és a telítetlen zsírsavak esetén erősebb összefüggést találtak. Az anyatej energia- és fehérjetartalma, valamint ásványianyag-összetétele viszont nem, vagy feltételezhetően csak kis mértékben függ a szoptató anya táplálkozásától.
A fejlett, jóléti társadalmakban, így Magyarországon is fennáll egyes mikrotápanyagok hiányának kockázata a várandósság és a szoptatás alatt. Az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálatok (a továbbiakban: OTÁP) adatai szerint a fogamzóképes korban lévő nők A- és D-vitamin, folsav, biotin, pantoténsav, valamint kalcium- és káliumbevitele nem éri el az ajánlott szintet (Guba, 2022; Sarkadi Nagy, 2022). A tápanyaghiány kockázatát növelheti a túlsúly és az elhízás, a dohányzás, valamint a szélsőséges étrendek, divatdiéták követése.
Mindezeket figyelembe véve azonban a szoptató anyáknak számos makro- és mikronutriensből többet kell fogyasztaniuk. Közleményünk áttekinti a számukra javasolt tápanyagbeviteli értékeket, valamint ezek élettani hátterét.

Kulcsszavak: szoptatás, anyatejes táplálás, anyák, tápláltsági állapot, mikrotápanyagok

A B S T R A C T
Scientific literature widely supports the benefits of breastfeeding and the importance of adequate nutrition during breastfeeding. Although breastfeeding can be sustained regardless of the quality of maternal nutrition, a balanced diet can improve the quality and quantity of breast milk.
Maternal body can produce adequate quantities of breast milk even in the presence of significant energy and nutrient deficiencies (Butte et al., 1984). The composition of breast milk is partly dependent on the mother’s diet, with a stronger correlation found for vitamins A, B1, B2, B3, B6, C, and D, and for iodine and unsaturated fatty acids. However, the energy, protein, and mineral composition of breast milk is generally considered to be only minimally, if at all, affected by maternal diet.
In developed countries, including Hungary, there is a risk of deficiency of certain micronutrients during pregnancy and breastfeeding. According to OTÁP data, the intakes of vitamins A and D, folic acid, biotin, pantothenic acid, calcium, and potassium in women of childbearing age are below the recommended levels (Guba, 2022; Sarkadi Nagy, 2022). The risk of nutrient deficiencies may be increased by overweight and obesity, smoking, and following extreme fad diets.Taking all these into account, breastfeeding mothers need to consume more macro- and micronutrients. This publication reviews the nutrient intakes recommended for them and the physiological background of these recommendations.

Keywords: breastfeeding, breast milk feeding, mothers, nutritional status, micronutrients

---

A B S Z T R A K T
A digitális eszközök túlzott használata a gyermekek és serdülők egészségére nézve bizonyítékokon alapuló kockázatokat hordoz. Ezek károsan befolyásolhatják érzelmi és szociális fejlődésüket, alvásminőségüket, mentális egészségüket és fizikai aktivitásukat. A kockázatok ismeretében gyermekekkel foglalkozó szakemberek és szakmai szervezetek kidolgoztak egy szakértői konszenzust. Ennek célja, hogy felhívja a figyelmet túlzott képernyőhasználat veszélyeire, és konkrét ajánlásokat fogalmazzon meg ezek elkerülése érdekében. A javaslatok kiterjednek a saját okoseszközök és a közösségi média használatának későbbi életkorra tolására, a napi képernyőidő következetes korlátozására, a lefekvés előtti képernyőmentes időszak biztosítására, valamint a tudatos és felügyelt tartalomfogyasztás fontosságára. A dokumentum hangsúlyozza a digitális tartalmak addikciós potenciálját és a túlzott használat mentális egészségre (szorongás, depresszió) gyakorolt negatív hatásait. A konszenzus iránymutatásul szolgál szülők, pedagógusok, szakemberek és döntéshozók számára az egészséges digitális szokások kialakításához, a gyermekek és fiatalok testi-lelki jóllétének védelmében.

A B S T R A C T
Excessive use of digital devices poses evidence-based risks to the health of children and adolescents. These can adversely affect their emotional and social development, sleep quality, mental health, and physical activity. In recognition of these risks, an expert consensus has been developed by professionals and professional organisations working with children. Its aim is to raise awareness of the dangers of excessive screen use and to make concrete recommendations to avoid it. The recommendations include delaying the use of personal smart devices and social media until later in life, consistently limiting daily screen time, ensuring a screen-free period before bedtime, and emphasizing the importance of conscious and supervised content consumption. The document highlights the addictive potential of digital content and the negative effects of excessive use on mental health (anxiety, depression). The Consensus provides guidance for parents, educators, professionals, and policy makers on how to develop healthy digital habits to protect the physical and mental well-being of children and young people.