Az egyetemi hallgatók élelmiszerműveltségi szintjének alakulása: az anyai végzettség, a családi attitűdök és a szociodemográfiai jellemzők tükrében

¹ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola
² Sissy Egészség Központ, Körmend
³ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet
⁴ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet, Dietetika Tanszék

A B S Z T R A K T
Bevezetés: A táplálkozási szokások kialakulása gyermekkorban kezdődik, és hosszú távon befolyásolhatja az egészségi állapotot. A családi környezet, különösen az édesanyák szerepe, kiemelkedően fontos az egészségtudatos magatartásformák kialakulásában.
Célkitűzés: Jelen kutatás célja az volt, hogy feltárja az édesanyák iskolai végzettsége és az egyetemi hallgatók élelmiszerműveltségi szintje közötti összefüggéseket, valamint vizsgálja a gyermekkori egészséges táplálkozásra vonatkozó szülői attitűdök hosszú távú hatását.
Anyag és módszer: A kvantitatív, online, keresztmetszeti vizsgálatunkat 1325 hallgató (N=1325) bevonásával 2024. január és július között a Pécsi Tudományegyetemen készítettük. Az élelmiszerműveltség szintjét a magyar nyelvre validált Short Food Literacy Questionnaire (SFLQ-HU) segítségével mértük.
Eredmények: A hallgatók átlagosan 36,47 pontot értek el a maximális 52 pontból. Az édesanyák iskolai végzettsége és az összpontszám között nem volt szignifikáns kapcsolat (p = 0,172), ugyanakkor bizonyos kérdéseknél – például az információk értelmezése és reklámok kritikus megítélése – megfigyelhető volt az iskolai végzettség hatása. Ezzel szemben a gyermekkori egészséges táplálkozásra való szülői törekvés szignifikáns kapcsolatot mutatott a hallgatók élelmiszerműveltségi szintjével és annak több komponensével is (p < 0,05).
Következtetés: Az eredmények alátámasztják a családi nevelés és a szülői minta fontosságát, különös tekintettel a korai életévekben történő edukációra. A jövőbeli egészségnevelési programok során elengedhetetlen a családok, különösen az édesanyák bevonása a táplálkozási szokások hosszú távú fejlesztésébe.

Kulcsszavak: élelmiszerműveltség, egészséges táplálkozás, egyetemi hallgatók

A B S T R A C T
Introduction: Eating habits begin to develop during childhood and can have a long-term impact on an individual’s health. The family environment, particularly the role of mothers, plays a crucial role in shaping health-conscious behaviors.
Objective: This study aimed to explore the relationship between mothers’ educational attainment and the food literacy levels of university students, and to examine the long-term impact of parental attitudes toward healthy eating during childhood.
Materials and Methods: This quantitative, online, cross-sectional study was conducted between January and July 2024 among 1325 students (N=1325) at the University of Pécs. Food literacy was measured using the Hungarian-validated version of the Short Food Literacy Questionnaire (SFLQ-HU).
Results: On average, students scored 36.47 points out of a maximum of 52. There was no significant relationship between mothers’ level of education and the overall food literacy score (p = 0.172). However, some individual items—such as the ability to interpret information and critically assess advertisements—showed a significant association with maternal education. In contrast, students’ perception of how important healthy eating was to their parents during childhood showed a significant relationship with their food literacy levels and several of its components (p < 0.05).
Conclusion: The findings underscore the importance of family education and parental role modeling, especially during early childhood. Future health promotion programs should emphasize the involvement of families—particularly mothers—in the long-term development of healthy dietary habits.

Keywords: food literacy, healthy eating, university students