The History, Roles, and Social Significance of the Hungarian Health Visitor (Védőnő) System: 110 Years of a Relationship-Based Maternal and Child Health Profession 

¹ International University of Health and Welfare School of Health Sciences at Odawara Department of Nursing 

A B S T R A C T

This study reviews the Hungarian Health Visitor Service, focusing on its historical development, institutional design, professional roles, and social significance as a maternal and child health profession.

Established in 1915, the Health Visitor Service provides continuous support to children and their families from pregnancy through adolescence, up to the age of 18. A literature review was conducted using PubMed and publicly available documents published by professional associations and public institutions in Hungary.

The analysis examined the system’s historical background, organizational structure, scope of practice, and international implications. The findings indicate that the Védőnő system is based on universal services and distinctive staffing policies that do not assume routine district transfers, thereby enabling long-term, trust-based relationships between professionals and families.

Through home visits and community-based practice, the system institutionalizes relationship-based preventive support, prioritizing “relationship over diagnosis” and “accompaniment over classification” in maternal and child health care.

Keywords: Védőnő, Maternal and Child Health, Health Visitors, Preventive Health Services 

A B S Z T R A K T

Jelen tanulmányban a magyar védőnői – azaz a hivatásos anya- és gyermekvédelmi – rendszert vizsgáltam meg a következő szempontok szerint: történeti alakulás, a szervezet megalkotása, szakmai szerepe, valamint a társadalomban betöltött jelentősége.

Az 1915-ben létrehozott védőnői rendszer a fogantatástól (várandósságtól) az iskoláskoron át a gyermek serdülőkoráig, azaz 18. életévéig a gyermekes családoknak biztosít folyamatos támogatást.

E tanulmány szakirodalmi áttekintést nyújt a PubMed adatbázis, valamint a magyar szakmai szövetségek és közintézmények által közzétett anyagok alapján. Elemzésemben a rendszer történeti hátterére, szervezeti felépítésére, nemzetközi jelentőségére, valamint a védőnők munkakörére fókuszáltam.

Eredményként világossá vált, hogy a rendszer egyetemes jellegű ellátáson alapul, és olyan humánerőforrás-irányelv érvényesül benne, hogy a védőnőket alapvetően nem mozgatják az egyes körzetek között. Ezáltal lehetővé válik, hogy a védőnők és a családok között bizalmon alapuló, hosszú távú kapcsolat alakulhasson ki.

A védőnők a családlátogatások gyakorlatba ültetésével olyan, alapvetően az emberi kapcsolatokon alapuló, szisztematikus, preventív támogatást valósítanak meg, ahol a kapcsolatokat helyezik előtérbe a diagnosztizáláshoz képest, valamint ahol a családok kísérésén van a hangsúly a besorolás helyett.

Kulcsszavak: védőnő, anya- és gyermekegészségügy, egészségügyi látogatók, megelőző egészségügyi szolgáltatások