2026. // 5. évfolyam // 1. szám

---

¹ International University of Health and Welfare School of Health Sciences at Odawara Department of Nursing 

A B S T R A C T

This study reviews the Hungarian Health Visitor Service, focusing on its historical development, institutional design, professional roles, and social significance as a maternal and child health profession.

Established in 1915, the Health Visitor Service provides continuous support to children and their families from pregnancy through adolescence, up to the age of 18. A literature review was conducted using PubMed and publicly available documents published by professional associations and public institutions in Hungary.

The analysis examined the system’s historical background, organizational structure, scope of practice, and international implications. The findings indicate that the Védőnő system is based on universal services and distinctive staffing policies that do not assume routine district transfers, thereby enabling long-term, trust-based relationships between professionals and families.

Through home visits and community-based practice, the system institutionalizes relationship-based preventive support, prioritizing “relationship over diagnosis” and “accompaniment over classification” in maternal and child health care.

Keywords: Védőnő, Maternal and Child Health, Health Visitors, Preventive Health Services 

A B S Z T R A K T

Jelen tanulmányban a magyar védőnői – azaz a hivatásos anya- és gyermekvédelmi – rendszert vizsgáltam meg a következő szempontok szerint: történeti alakulás, a szervezet megalkotása, szakmai szerepe, valamint a társadalomban betöltött jelentősége.

Az 1915-ben létrehozott védőnői rendszer a fogantatástól (várandósságtól) az iskoláskoron át a gyermek serdülőkoráig, azaz 18. életévéig a gyermekes családoknak biztosít folyamatos támogatást.

E tanulmány szakirodalmi áttekintést nyújt a PubMed adatbázis, valamint a magyar szakmai szövetségek és közintézmények által közzétett anyagok alapján. Elemzésemben a rendszer történeti hátterére, szervezeti felépítésére, nemzetközi jelentőségére, valamint a védőnők munkakörére fókuszáltam.

Eredményként világossá vált, hogy a rendszer egyetemes jellegű ellátáson alapul, és olyan humánerőforrás-irányelv érvényesül benne, hogy a védőnőket alapvetően nem mozgatják az egyes körzetek között. Ezáltal lehetővé válik, hogy a védőnők és a családok között bizalmon alapuló, hosszú távú kapcsolat alakulhasson ki.

A védőnők a családlátogatások gyakorlatba ültetésével olyan, alapvetően az emberi kapcsolatokon alapuló, szisztematikus, preventív támogatást valósítanak meg, ahol a kapcsolatokat helyezik előtérbe a diagnosztizáláshoz képest, valamint ahol a családok kísérésén van a hangsúly a besorolás helyett.

Kulcsszavak: védőnő, anya- és gyermekegészségügy, egészségügyi látogatók, megelőző egészségügyi szolgáltatások 

---

¹ PTE ETK Egészségtudományi Alapozó, Szülésznői és Védőnői Intézet 
² PTE ETK Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet 
³ PTE ETK Egészségtudományi Alapozó, Szülésznői és Védőnői Intézet 

A B S Z T R A K T
Cél: Jelen kutatás célja a szülők újszülött- és csecsemőkori szűrővizsgálatokkal kapcsolatos ismereteinek feltérképezése, a szakemberi tájékoztatás, az egyéni információkeresés és a tájékozottság szubjektív megítélésének vizsgálata volt.

Anyag és módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálat keretében mértük fel a szülők (N = 100) demográfiai jellemzőit, a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos objektív tudásszintjét, valamint a tájékoztatás forrásait és mértékét. Az adatfeldolgozás során kétmintás t-próbát és korrelációelemzést alkalmaztunk (p < 0,05).

Eredmények: A szülők összességében megfelelő szintű ismeretekkel rendelkeztek a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban. A védőnők és a házi gyermekorvosok bizonyultak a legfontosabb információforrásnak. A szakember által adott tájékoztatás szignifikáns pozitív kapcsolatot mutatott az objektív tudásszinttel (újszülöttkor: r = 0,238; p = 0,029; csecsemőkor: r = 0,224; p = 0,041) és a szubjektív tájékozottsággal (újszülöttkor: r = 0,344; p < 0,001; csecsemőkor: r = 0,350; p < 0,001).
A magasabb iskolai végzettségű szülők tájékozottabbnak ítélték meg magukat (p < 0,05), de tényleges tudásuk nem volt magasabb (p > 0,05).

Következtetések: Eredményeink rámutatnak a strukturált, életkorhoz igazított szakemberi tájékoztatás kiemelt jelentőségére.

Kulcsszavak: újszülöttkor, csecsemőkor, szűrővizsgálat, objektív tudás, szubjektív tájékozottság 

A B S T R A C T
Goal: The aim of this study was to map parents’ knowledge of newborn and infant screening tests and to examine the subjective assessment of professional information, individual information seeking, and awareness.

Materials and methods: We used a cross-sectional questionnaire survey to assess the demographic characteristics of parents (N = 100), their objective level of knowledge about screening tests, and their sources and extent of information. Data processing involved two-sample t-tests and correlation analysis (p < 0.05).

Results: Overall, parents had a moderate to good level of knowledge about screening tests. Health visitors and pediatric general practitioners proved to be the most important sources of information. The level of information provided by professionals showed a significant positive correlation with both objective knowledge (neonatal period: r = 0.238; p = 0.029; infant period: r = 0.224; p = 0.041) and subjective awareness (neonatal period: r = 0.344; p < 0.001; infant period: r = 0.350; p < 0.001). Parents with higher levels of education considered themselves to be better informed (p < 0.05), although their actual knowledge was not higher (p > 0.05).

Conclusions: Our results highlight the importance of structured, age-appropriate professional information.

Keywords: neonatal period, infancy, screening, objective knowledge, subjective awareness 

---

¹ Tábitha Ház, 2045 Törökbálint, Bartók Béla utca 21. 

A B S Z T R A K T
A jelen áttekintés célja, hogy hozzájáruljon a palliatív-hospice ellátás egyik központi elemének, a pszichés támogatásnak – ezen belül a gyásztámogatásnak – alaposabb megismeréséhez és gyakorlatának lehetséges kialakításához gyermekek ellátása esetén.
Az alábbiakban részletesen olvashatunk a gyásztámogatás különböző formáiról, a megelőző, a halál körüli és a halál utáni gyász időszakáról, a gyászelméletek és kutatások alapján.

Kulcsszavak: hospice-palliatív ellátás, gyász, gyermek, halál, pszichés támogatás 

A B S T R A C T
The purpose of this review is to contribute to a more in-depth understanding of one of the central elements of palliative hospice care, psychological support — including bereavement support — and to the possible development of its practice in the care of children.
The following section provides a detailed overview of the different forms of grief support, as well as the periods of grief before, around, and after death, based on grief theories and research.

Keywords: hospice-palliative care, grief, child, death, psychological support