Dohányzó várandósok elsődleges védőnői állapotfelmérése az alapellátásban

¹ Debreceni Egyetem, Egészségtudományi Kar, Ápolási és Szülésznői Tanszék, Egészségtudományi Intézet, Nyíregyháza
² Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, BudapestTanszék, Zalaegerszeg
3 Wake Forest University School of Medicine, Department of Implementation Science,
Division of Public Health Sciences, Winston-Salem Medical University, NC, USA

A B S Z T R A K T
Bevezetés: A várandósok dohányzása számos szülészeti és neonatológiai szövődményt okozhat. Megelőzésükre szervezetileg kiváló lehetőség gondozásba vételkor a dohányzói státusz védőnői felmérése, majd a háziorvosokkal együtt a várandósok támogatása a dohányzás szünetelése vagy a leszokás érdekében.
Célkitűzés: Egy mintaszerű rendszer felépítésére Nyíregyházán modellkísérletet végeztünk a városi védőnői hálózatban 2019. október 1. és 2021. március 31. között, gondozásra jelentkezett várandósok körében.
Módszer: Papíralapú kérdőíveink kitöltését a védőnők végezték a gondozásba vételkor a várandósok válaszai alapján. A legfőbb biometriai, szociodemográfiai és családtervezési adatokon (9 kérdés) túl a dohányzási (cigarettázási) szokásokat, a környezeti dohányfüstártalmat és a dohányzás ártalmasságának ismeretét vizsgáltuk (9 kérdés). A statisztikai vizsgálatot frekvencia- és kereszttáblás elemzéssel végeztük. Szignifikánsnak fogadtuk el az eredményeket p<0,05 értékkel.
Eredmények: A gondozásba vett összes várandós (n = 1761) közül 1548 (87,9%) válaszolt a kérdéseinkre. Mintánk átlagéletkora 30,2 év (min./max.: 15/48) volt, gondozásba vételük átlagosan a várandósság 10,8. hetében (min./max.: 6/34) történt. Jelentős volt a magasabb fokú iskolai végzettséggel (középfokú 46,0%, felsőfokú 42,8%) rendelkezők aránya. A roma nemzetiség aránya 4,2% volt. Tervezett volt a várandósság 88,5%-ban. Soha nem dohányzott 46,5%. Dohányzói anamnézise volt 53,5%-nak. A teljes mintából 10,1% folytatta a dohányzást, de 42,5% korábbi dohányos azt állította, hogy aktuálisan nem cigarettázik. A férjek/élettársak (n = 1493) részéről 30,3%-ban fordult elő környezeti dohányfüstártalom. Minden várandós (98,9%) tisztában volt a dohányzás magzatkárosító hatásával.
Következtetés: Nagyvárosi környezetben a magasabb szintű iskolai végzettség hozzájárult a dohányzás magzatkárosító hatásának ismeretéhez. A várandósság alatt tovább folytatott dohányzásban a romák szignifikánsan hátrányosabb helyzetben voltak a nem romákkal szemben. Másodlagos dohányfüstártalom szempontjából nagyon kedvezőtlen volt a férj/élettárs dohányzásának csaknem egyharmados aránya. Az alapellátás a legegyszerűbben a védőnők révén érheti el a dohányzás által különösen veszélyeztetett populációt. Részükre a bemutatott módszerrel a háziorvos és a védőnő az adatok alapján célzottan végezheti a dohányzással kapcsolatban az alapellátás kompetenciájába tartozó szünetelés/leszokás támogatást.
Orv Hetil. 2024; 165(14): 545–552.

Kulcsszavak: várandósok dohányzása, védőnői modellkísérlet, kérdőíves módszer, leszokás támogatása

A B S T R A C T
Introduction: Smoking of pregnant women can cause a number of complications in obstetrics and neonatology. Preventing them in Hungary, there is a pre-eminent option of collaboration between general practitioners and nurses of maternity and child health service in the primary care. Service nurses can assess the smoking habits of expectant mothers and collaborate with general practitioners in targeted smoking cessation/quitting programmes.
Objective: testing such a programme, we arranged a pilot study in the maternity and child health service network of Nyíregyháza (a large city in Hungary) between October 1, 2019 and March 31, 2021 targeting all registered pregnant women.
Method: The paper-based questionnaires were administered by the service nurses at the first visit of the pregnant women. 9 questions concerned basic biometric, socio-demographic, family planning data and (further 9 questions) especially cigarette smoking habits, environmental smoke, maternal and neonatal harms of smoking. Statistical analysis was performed by analyzing frequencies and cross-tabulation with significance level at p<0.05.
Results: Reply was received by 87.9% (n = 1548) of the entire population (n = 1761). Average age of registered women was 30.2 (min./max. 15/48), first time visit to the service was in the 10.8th week (min./max. 6/34) of their pregnancy on average. Medium and higher level of education, 46.0% and 42.8%, respectively, was considerable. The proportion of Roma origin was 4.2%. Pregnancy was planned in 88.5%. Never smokers were 46.5%, past smokers were 55.3%. Current smokers were 10.1%, but 42.5% of former smokers admitted non-smoking status. Prevalence of passive smokers due to husband/partner smoking habit (n = 1493) was 30.3%. All participants knew exactly the harmful effect of smoking on the fetus.
Conclusion: The role of higher education in urban environment was a significant contribution to the knowledge of harmful effects of smoking for the fetus. We found a significant difference to the disadvantage of Roma origin pregnant women in continued smoking during the pregnancy. As for environmental harmful effect, there was a clear disadvantage of nearly one third rate of husband’s/partner’s smoking. In rural and urban environment, the maternity and child health service provides a best option to detect the most endangered female population. Based on real data, collaborating general practitioners and service nurses can arrange the most effective way of tobacco smoking cessation/quitting during pregnancy.

Keywords: pregnant women’s smoking, pilot study in maternity and child health service, new questionnaire design, smoking cessation in the primary care