Az energiaital valóban szárnyakat ad? Koffeinfogyasztási szokások felmérése középiskolások körében, és az energiaitalok koffeintartalmának mérése

¹ Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium
² Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Diagnosztikai Intézet
3 Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium
⁴ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Diagnosztikai Intézet

A B S Z T R A K T
Célkitűzés: A fiatalok körében egyre gyakoribb energiaital-fogyasztás komoly egészségügyi kockázatot jelent, különösen a termékek pontos koffeintartalma ismeretének hiányában. Kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy egy középiskolás mintában milyen mértékű az energiaital-fogyasztás, illetve hogy a forgalomban lévő termékek koffeintartalma megfelel-e a csomagoláson feltüntetett értékeknek.
Anyag és módszer: 2023 decemberében és 2024 januárjában anonim online kérdőívet töltöttek ki egy kaposvári gimnázium tanulói (n=58). Tíz különböző árkategóriájú energiaital koffeintartalmát laboratóriumban, nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiás (HPLC) módszerrel vizsgáltuk.
Eredmények: A válaszadók több mint fele legalább alkalmanként fogyaszt energiaitalt. Nyolc termék esetében a mért koffeinszint magasabb volt a feltüntetettnél (t=3,165; p=0,006).
Következtetés: A csomagoláson feltüntetett adatok pontatlansága miatt a koffeinbevitel nem becsülhető meg megbízhatóan, ami veszélyezteti a fiatalok egészségét – különösen a 100 mg/nap ajánlott határérték figyelembevételével.

Kulcsszavak: energiaital, koffein, középiskolás korosztály, serdülők

A B S T R A C T
Objective: The increasingly common consumption of energy drinks among adolescents poses significant health risks, especially due to the lack of accurate information on the caffeine content of these products. The aim of our study was to assess the extent of energy drink consumption in a sample of high school students and to determine whether the caffeine content of commercially available products corresponds to the values indicated on their packaging.
Materials and Methods: In December 2023 and January 2024, students from a high school in Kaposvár (n=58) completed an anonymous online questionnaire. The caffeine content of ten energy drink brands from various price categories was analyzed in the laboratory using high-performance liquid chromatography (HPLC).
Results: More than half of the respondents reported consuming energy drinks at least occasionally. In eight products, the measured caffeine levels were higher than those stated on the label (t=3.165; p=0.006).
Conclusion: Due to inaccuracies in the declared caffeine content on packaging, actual intake cannot be reliably estimated, posing potential health risks to young people—especially in light of the recommended daily limit of 100 mg.

Keywords: energy drink, caffeine, high school students, adolescents