2025. // 4. évfolyam // 4. szám

---

¹ Debreceni Egyetem, Egészségtudományi Kar, Ápolási és Szülésznői Tanszék, Egészségtudományi Intézet, Nyíregyháza
² Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, BudapestTanszék, Zalaegerszeg
3 Wake Forest University School of Medicine, Department of Implementation Science,
Division of Public Health Sciences, Winston-Salem Medical University, NC, USA

A B S Z T R A K T
Bevezetés: A várandósok dohányzása számos szülészeti és neonatológiai szövődményt okozhat. Megelőzésükre szervezetileg kiváló lehetőség gondozásba vételkor a dohányzói státusz védőnői felmérése, majd a háziorvosokkal együtt a várandósok támogatása a dohányzás szünetelése vagy a leszokás érdekében.
Célkitűzés: Egy mintaszerű rendszer felépítésére Nyíregyházán modellkísérletet végeztünk a városi védőnői hálózatban 2019. október 1. és 2021. március 31. között, gondozásra jelentkezett várandósok körében.
Módszer: Papíralapú kérdőíveink kitöltését a védőnők végezték a gondozásba vételkor a várandósok válaszai alapján. A legfőbb biometriai, szociodemográfiai és családtervezési adatokon (9 kérdés) túl a dohányzási (cigarettázási) szokásokat, a környezeti dohányfüstártalmat és a dohányzás ártalmasságának ismeretét vizsgáltuk (9 kérdés). A statisztikai vizsgálatot frekvencia- és kereszttáblás elemzéssel végeztük. Szignifikánsnak fogadtuk el az eredményeket p<0,05 értékkel.
Eredmények: A gondozásba vett összes várandós (n = 1761) közül 1548 (87,9%) válaszolt a kérdéseinkre. Mintánk átlagéletkora 30,2 év (min./max.: 15/48) volt, gondozásba vételük átlagosan a várandósság 10,8. hetében (min./max.: 6/34) történt. Jelentős volt a magasabb fokú iskolai végzettséggel (középfokú 46,0%, felsőfokú 42,8%) rendelkezők aránya. A roma nemzetiség aránya 4,2% volt. Tervezett volt a várandósság 88,5%-ban. Soha nem dohányzott 46,5%. Dohányzói anamnézise volt 53,5%-nak. A teljes mintából 10,1% folytatta a dohányzást, de 42,5% korábbi dohányos azt állította, hogy aktuálisan nem cigarettázik. A férjek/élettársak (n = 1493) részéről 30,3%-ban fordult elő környezeti dohányfüstártalom. Minden várandós (98,9%) tisztában volt a dohányzás magzatkárosító hatásával.
Következtetés: Nagyvárosi környezetben a magasabb szintű iskolai végzettség hozzájárult a dohányzás magzatkárosító hatásának ismeretéhez. A várandósság alatt tovább folytatott dohányzásban a romák szignifikánsan hátrányosabb helyzetben voltak a nem romákkal szemben. Másodlagos dohányfüstártalom szempontjából nagyon kedvezőtlen volt a férj/élettárs dohányzásának csaknem egyharmados aránya. Az alapellátás a legegyszerűbben a védőnők révén érheti el a dohányzás által különösen veszélyeztetett populációt. Részükre a bemutatott módszerrel a háziorvos és a védőnő az adatok alapján célzottan végezheti a dohányzással kapcsolatban az alapellátás kompetenciájába tartozó szünetelés/leszokás támogatást.
Orv Hetil. 2024; 165(14): 545–552.

Kulcsszavak: várandósok dohányzása, védőnői modellkísérlet, kérdőíves módszer, leszokás támogatása

A B S T R A C T
Introduction: Smoking of pregnant women can cause a number of complications in obstetrics and neonatology. Preventing them in Hungary, there is a pre-eminent option of collaboration between general practitioners and nurses of maternity and child health service in the primary care. Service nurses can assess the smoking habits of expectant mothers and collaborate with general practitioners in targeted smoking cessation/quitting programmes.
Objective: testing such a programme, we arranged a pilot study in the maternity and child health service network of Nyíregyháza (a large city in Hungary) between October 1, 2019 and March 31, 2021 targeting all registered pregnant women.
Method: The paper-based questionnaires were administered by the service nurses at the first visit of the pregnant women. 9 questions concerned basic biometric, socio-demographic, family planning data and (further 9 questions) especially cigarette smoking habits, environmental smoke, maternal and neonatal harms of smoking. Statistical analysis was performed by analyzing frequencies and cross-tabulation with significance level at p<0.05.
Results: Reply was received by 87.9% (n = 1548) of the entire population (n = 1761). Average age of registered women was 30.2 (min./max. 15/48), first time visit to the service was in the 10.8th week (min./max. 6/34) of their pregnancy on average. Medium and higher level of education, 46.0% and 42.8%, respectively, was considerable. The proportion of Roma origin was 4.2%. Pregnancy was planned in 88.5%. Never smokers were 46.5%, past smokers were 55.3%. Current smokers were 10.1%, but 42.5% of former smokers admitted non-smoking status. Prevalence of passive smokers due to husband/partner smoking habit (n = 1493) was 30.3%. All participants knew exactly the harmful effect of smoking on the fetus.
Conclusion: The role of higher education in urban environment was a significant contribution to the knowledge of harmful effects of smoking for the fetus. We found a significant difference to the disadvantage of Roma origin pregnant women in continued smoking during the pregnancy. As for environmental harmful effect, there was a clear disadvantage of nearly one third rate of husband’s/partner’s smoking. In rural and urban environment, the maternity and child health service provides a best option to detect the most endangered female population. Based on real data, collaborating general practitioners and service nurses can arrange the most effective way of tobacco smoking cessation/quitting during pregnancy.

Keywords: pregnant women’s smoking, pilot study in maternity and child health service, new questionnaire design, smoking cessation in the primary care

---

¹ Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium
² Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Diagnosztikai Intézet
3 Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium
⁴ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Diagnosztikai Intézet

A B S Z T R A K T
Célkitűzés: A fiatalok körében egyre gyakoribb energiaital-fogyasztás komoly egészségügyi kockázatot jelent, különösen a termékek pontos koffeintartalma ismeretének hiányában. Kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy egy középiskolás mintában milyen mértékű az energiaital-fogyasztás, illetve hogy a forgalomban lévő termékek koffeintartalma megfelel-e a csomagoláson feltüntetett értékeknek.
Anyag és módszer: 2023 decemberében és 2024 januárjában anonim online kérdőívet töltöttek ki egy kaposvári gimnázium tanulói (n=58). Tíz különböző árkategóriájú energiaital koffeintartalmát laboratóriumban, nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiás (HPLC) módszerrel vizsgáltuk.
Eredmények: A válaszadók több mint fele legalább alkalmanként fogyaszt energiaitalt. Nyolc termék esetében a mért koffeinszint magasabb volt a feltüntetettnél (t=3,165; p=0,006).
Következtetés: A csomagoláson feltüntetett adatok pontatlansága miatt a koffeinbevitel nem becsülhető meg megbízhatóan, ami veszélyezteti a fiatalok egészségét – különösen a 100 mg/nap ajánlott határérték figyelembevételével.

Kulcsszavak: energiaital, koffein, középiskolás korosztály, serdülők

A B S T R A C T
Objective: The increasingly common consumption of energy drinks among adolescents poses significant health risks, especially due to the lack of accurate information on the caffeine content of these products. The aim of our study was to assess the extent of energy drink consumption in a sample of high school students and to determine whether the caffeine content of commercially available products corresponds to the values indicated on their packaging.
Materials and Methods: In December 2023 and January 2024, students from a high school in Kaposvár (n=58) completed an anonymous online questionnaire. The caffeine content of ten energy drink brands from various price categories was analyzed in the laboratory using high-performance liquid chromatography (HPLC).
Results: More than half of the respondents reported consuming energy drinks at least occasionally. In eight products, the measured caffeine levels were higher than those stated on the label (t=3.165; p=0.006).
Conclusion: Due to inaccuracies in the declared caffeine content on packaging, actual intake cannot be reliably estimated, posing potential health risks to young people—especially in light of the recommended daily limit of 100 mg.

Keywords: energy drink, caffeine, high school students, adolescents

---

¹ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Alapozó, Szülésznői és Védőnői Intézet, Prevenciós és Perinatális Tanszék
² Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház
3 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Diagnosztikai Intézet, Laboratóriumi Diagnosztikai Tanszék
⁴ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Diagnosztikai Intézet, Laboratóriumi Diagnosztikai Tanszék

A B S Z T R A K T
Bevezetés: A szülők lázzal kapcsolatos ismeretei és attitűdjei jelentős hatással vannak a gyermekek otthoni kezelésére. A téves hiedelmek túlkezeléshez, vagy épp késedelmes orvoshoz forduláshoz vezethetnek.
Anyag és módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunkban 179 fő, 2–10 éves gyermeket nevelő szülő vett részt. A kérdőív a validált Fever Management Questionnaire (FMQ) kérdőív elemeit és saját szerkesztésű kérdéseket tartalmazott. Az adatok feldolgozása során varianciaanalízis, regresszió és khi-négyzet próba alkalmazására került sor (p < 0,05).
Eredmények: A szülők tudásszintjét több tényező is befolyásolta. Szignifikáns különbség mutatkozott az iskolai végzettség (p < 0,001), a lakóhely típusa (p = 0,05) és a gazdasági státusz (p < 0,001) szerint. Az alternatív módszereket alkalmazók idősebbek voltak (p = 0,001), és gyakrabban használtak váltott hatóanyagú gyógyszereket is (p = 0,038).
Következtetés: Eredményeink alátámasztják a célzott egészségnevelés fontosságát, különösen a védőnők szerepének erősítésével.

Kulcsszavak: láz, szülői attitűdök, tudásszint, egészségnevelés, védőnők

A B S T R A C T
Introduction: Parental knowledge and attitudes regarding fever significantly influence children’s treatment at home. Misconceptions can lead to overtreatment or delayed medical consultation.
Material and Methods: A cross-sectional online survey was conducted with 179 parents of children aged 2–10 years. The questionnaire included validated FMQ items and additional original questions. Data were analyzed using ANOVA, regression, and chi-square tests (p < 0.05)
Results: Parental knowledge varied significantly based on education level (p < 0.001), type of residence (p = 0.05), and economic status (p < 0.001). Parents using alternative methods were older (p = 0.001) and more likely to administer alternating medications (p = 0.038).
Conclusion: Our findings support the need for targeted health education and emphasize the vital role of public health nurses.

Keywords: fever, parental attitudes, knowledge, health education, public health nurses

---

¹ ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola
² Semmelweis Egyetem

A B S Z T R A K T
Bevezetés: A válaszkész szülői attitűd az étkezés során a gyermek éhség–jóllakottság igényeit veszi figyelembe, miközben igazodik a gyermek korához, fejlettségéhez és a környezeti változásokhoz. Biztonságos kereteket biztosít a gyermek autonómiájának gyakorlásához, pszichoszociális fejlődéséhez, segíti a biztonságérzet kialakulását, miközben figyelembe veszi a családi szokásokat és a szülők életmódját is.
Cél: A jelen tanulmány célja a szoptatást követő válaszkész hozzátáplálás elméleti hátterének feltárása és gyakorlati megvalósításának áttekintése.
Anyag és módszer: A kutatás során kvalitatív, szintetizáló irodalomkutatási módszert alkalmaztunk, amelynek célja az elméleti és gyakorlati megközelítések közötti kapcsolatok feltárása volt.
Eredmények: A válaszkész táplálás hozzájárulhat a gyermek intuíciókra épülő táplálkozási magatartásának kialakulásához, amely így hosszú távon fenntarthatóbb és egészségesebb étkezési szokásokat eredményezhet. Ezzel szemben a túlzott szülői kontroll gyakran a gyermek önszabályozási képességének gyengülését és a testtömeg növekedését okozhatja.
Következtetések: A szülők megfelelő edukációja, valamint a szakemberek képzése kulcsfontosságú tényező a válaszkész táplálási gyakorlatok elterjesztésében és azok hatékonyságának növelésében.

Kulcsszavak: BLW, hozzátáplálás, válaszkész nevelés, igény szerinti táplálás

A B S T R A C T
Introduction: In responsive parental attitude, parents consider the child’s hunger and satiety levels when feeding while adjusting for the child’s age, level of development, and environmental changes. Responsive parental attitude not only creates a safe environment for the child to practice autonomy in, but it also contributes to their psychosocial development, as well as providing a sense of security. Responsive parental attitude also involves taking into consideration the family habits and the parents’ lifestyle.
Objectives: The objective of this study is to establish the theoretical background for and provide an overview of the implementation of responsive feeding after breastfeeding.
Methods and material: In our research, we used qualitative synthesizing literature research with the aim of establishing connections between the theoretical and the practical approaches of responsive feeding.
Results: Responsive feeding can contribute to the child developing intuitive eating habits, which can lead to the development of more sustainable and healthier eating habits later in life. On the other hand, excessive parental control often results in poorer self-control skills and weight gain in the child.
Conclusion: The proper education of parents and the training of specialists are crucial factors in raising awareness about and in increasing the effectiveness of responsive feeding practices.

Keywords: BLW, complementary feeding, responsive parenting, responsive feeding