Press "Enter" to skip to content

Aktuális lapszámunk

2022. // 1. évfolyam // 1. szám

 “Az én kardom a tudomány,  az én pajzsom a munka.” 

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő munkásságának üzenetei 2022-ben 


Dr. Balázs Péter PhD
Semmelweis Egyetem, ÁOK,
Népegészségtani Intézet

Bábáktól a komplex anya és csecsemővédelemig 
Magyarország a XIX. század közepéig

A B S Z T R A K T
Magyarországon a védőnői ellátás és annak intézményrendszere a prekoncepcionális és várandós gondozás, illetve a szülés utáni gyermekágyi, újszülött, csecsemő és gyermekállátásban Európában, sőt globálisan is igazi sajátosság. A szülészettel és a női nemiség fizikai jelenségeivel való foglalkozás időtlen időktől kezdve női szakmának számított, amelyet a bábák még a XIX. században is az őskori etnomedicina szintjén műveltek. Ugyanakkor az 1700-as évek, vagyis a Felvilágosodás századának végén elméletileg már adottak voltak a feltételek ahhoz, hogy a bábaügy kilépjen a hagyományos keretekből. Johann Peter Frank (1745-1821) munkássága a súlypontot áthelyezte az anya és csecsemővédelem kérdéseire, és a politikailag komplex demográfiai gondolkodására. Magyarország is ezt az utat követte. Ennek bizonyítéka az 1790-ben összehívott országgyűlés szakbizottságának megbízatása egy korszerű egészségügyi törvény és végrehajtási rendelet összeállítására. A bizottság 1793-ban előterjesztett anyaga eddig feltáratlan volt a szűkebb szakmai közvélemény előtt is. Valójában ez a munka nyitotta meg az utat a személyi állományában és szervezettségében is legkorszerűbb mai védőnői rendszerünk előtt Magyarországon. A kezdetre azonban még várni kellett, a XIX. század közepén Semmelweis Ignác (1818-1865) fellépéséig. 


Czippán Katalin 
kutató, Weihenstephan-Triesdorf
Alkalmazott Tudományok Egyeteme
oktatási vezető tanácsadó, Cz&K Consulting
az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság tagja

Moravcsik Andrea
politológus,
blogíró 

„Az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka.”

Hugonnai Vilma,
az első magyar orvosnő munkásságának üzenetei 2022-ben

A B S Z T R A K T
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (angolul: United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization,UNESCO) Magyar Nemzeti Bizottsága 2021-ben terjesztette elő Hugonnai Vilma – az első magyar orvosnő – halálának 100. évfordulóját az UNESCO-val való közös megemlékezésre. A Közgyűlés 2021. novemberi ülésszaka pozitív döntése után az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke felkérte a Magyar Női Uniót, hogy koordinálja a „Hugonnai Vilma (1847-1922) első magyar orvosnő halálának 100. évfordulója UNESCO-val közös megemlékezés” rendezvénysorozatot. A megemlékezéssel Hugonnai Vilma a családok egészségéért végzett gyógyító tevékenysége, szellemi teljesítménye, kitartó lelki ereje, bátorsága, újító és kezdeményező szemléletmódja mellett a nők társadalmi szerepét értékként követendő szellemiséget szeretnék a jelen és jövő nemzedékek elé példaként állítani. A rendezvénysorozat társszervezői a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Levéltár, valamint a Magyar Szülésznők Egyesülete. 

Nem volt túlságosan könnyű élete, a praktizálás mellett gyermekfelügyeletet és nagyon sok egyéb munkát vállalt, kiállt a gyermekek és a nők védelméért, sőt, még egy könyvet is kiadott. Fischer-Dückelmann Anna németül írt, asszonyok számára készült családorvosi könyvéről van szó, amelyet lefordított magyarra és előszót is írt hozzá – ennek egy példányát a családi örökségben őrzöm” – mondta el Radványi András Lászlóné, Hugonnai Vilma dédunokahúga 2020-ban, a józsefvárosi Hugonnai Vilma tér avatóünnepségén. (Szabó Á, 2020) A Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbje mellett álló tér az első magyar orvosnő nevét viseli. 

Jelen cikkben Hugonnai Vilma életútját a szervezőkkel készült interjúk alapján dolgozzuk fel. Azt elemezzük, hogy mit üzen a szervezőknek, milyen példát állít elénk 100 év távlatából Vilma doktorasszony életútja, munkássága. 


Katalin Czippán 
researcher, Weihenstephan- Triesdorf University of Applied Sciences; senior education consultant , Cz&K Consulting; member of the Hungarian National Commission of UNESCO

Moravcsik Andrea
politologist,
blogger 

My sword is science, my shield is work.

the legacy of Vilma Hugonnai, the first Hungarian female physician in 2022

The Hungarian National Commission for United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization (UNESCO) has proposed the commemoration of the 100th anniversary of the death of Vilma Hugonnai, the first Hungarian female physician, in 2021, in a joint commemoration with UNESCO. After the positive decision of the General Assembly in November 2021, the Pre- sident of the Hungarian National Commission for UNESCO proposed to the Union of Hungarian Women the coordination of a joint commemoration of the “100th Anniversary of the Death of Vil- ma Hugonnai (1847-1922), the first Hungarian doctor”. With this commemoration, Vilma Hugon- nai’s work as a healer for families, her intellectual achievements, her enduring spiritual strength, her courage, her innovative and proactive approach and her spirit of sustaining women’s role in society as a value are to be presented as examples for present and future generations. The event is co-organised by the Hungarian Association of Midwives, the Semmelweis Museum and Archives of Medical History and the Professional Association of Hungarian Health Visitors.

“She did not have an easy life, she had plenty of work besides her professional duties, she was a child minder, an advocate for children and women, and furthermore, she managed to publish a book. She translated the Anna Fischer-Dückelmann’s book from German, a family medicine book for women, and wrote the foreword to it – a copy of which I keep in the family heritage”, said András Lászlóné Radványi, great-niece of Vilma Hugonnai, at the inauguration ceremony of the Vilma Hugonnai Square in 2020 in Józsefváros (the square next to the External Clinical Block of Semmelweis University, is named after the first Hungarian female doctor).

In this article, the life of Vilma Hugonnai will be analysed based on interviews with organisers, the objective being the exploration of the message and example of Doctor Hugonnai to the organisers 100 years later.


Hablicsekné dr. Richter Mária PhD
biztosításmatematikus
KINCS kutató-elemzője
+36/20 545 3509
maria.richter@hu.inter.net

Nők demográfiai jellemzői a XXI. században (létszám, iskolázottság, életkilátások) 

A B S Z T R A K T
A nők demográfiai jellemzőit vizsgáltuk röviden, az iskolai végzettségre fókuszálva. Ez a munka bevezető, gondolatébresztő, csak átlagos értékeket közöl, részletesebb elemzés későbbre halasztódik. Ismerteti a cikk a népesedésszám csökkenését és azt enyhíteni akaró, termékenység emelését célzó családpolitikai intézkedéseket. A szülőképes korú nők létszáma 2001-től 2021-re csökkent, ebből a 20-29 éves korosztály létszáma jelentősen, 30%-kal lett kevesebb. Az iskolai végzettségre vonatkozó értékek 2011. és 2016. évre adtuk meg. Csökkent az alapiskolázottak részaránya, emelkedett a legalább középfokú végzettségűek száma és aránya. 2016-ban a 15 éves és idősebb nők 4,2%-a nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. Felsőfokú tanulmányokat befejezte több mint egyötödük. Az iskolázottság emelkedett. Magyarországon 2020. évben a született gyermekek 69,5%-a házasságban jött világra, a szülő nők közül legtöbb (30 636) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, ez 33,2%. A középfokú végzettségű nők 30 281 gyermeket szültek. A házas szülő nők 42,6%-a felsőfokú végzettségű. A halálozási adatok vizsgálatára iskolai végzettség szerinti a standardizált halálozási arányszámokat számoltam ki. Demográfiában használatos mutató, megbízható, kisebb érték jelezi a jobb életkilátásokat. 2016. évben a 15 éves és idősebb nőkre kiszámolt standardizált halálozási arányszámok értéke 11,4 lett, A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőkére 7,5 adódott, középfok esetében 8,3 az eredmény. A legalacsonyabb iskolai végzettségűekre 13,7-et kaptam. A magasabb iskolai végzettségűek halálozása alacsonyabb, vagyis felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők életkilátásai jobbak, mint a középfokúaké vagy az alapfokú végzettségűeké. Megállapítható tehát, hogy az iskolázottság kedvezően hat az életkilátásokra. 


Kapdebo Ágnes, Papházi Tibor, Tárkányi Ákos

A tanulmány másodközlés, eredeti megjelenése: Kapocs folyóirat 2022/1. 
kiadó: Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)

Gyermekvállalási tervek a pandémia idején Magyarországon

B E T E K I N T Ő
A két éve tartó pandémia ellenére a 2021 harmadik negyedévében történt adatfelvétel alapján a magyar lakosság értékrendjében a család- és gyermekközpontúság változatlanul meghatározó jelentőségű. A gyermekvállalás szoros kapcsolatot mutat a házassággal. A gyermekek tervezésének szándéka az érettségizettek és a diplomások körében erőteljesebb, mint az alacsonyabb végzettségűek között.

A gyermekvállalás előtt állók körében a tervezett gyermekszám alapvetően stabil maradt, nem esett vissza a koronavírus hatására, a két gyermeket tervezők vannak a legnagyobb arányban. A legnépszerűbb a kétgyermekes család eszménye, ezt követi a háromgyermekes családmodell. A huszonéves fiatalok terveiben is két vagy három gyermek szerepel. 

A gyermekvállaláshoz szükséges feltételek közül a megfelelő lakáskörülmények, az anyagi biztonság és a biztos munkahely továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír, továbbá szerepet játszik a megfelelő társ és a családi támogatás is. A mélyebben megélt vallásosság elősegíti a gyermekvállalást. A kormányzati családtámogatási intézkedésekre leginkább az egy- és háromgyermekesek alapoznak terveik során.


Megszakítás